Montenegró

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Montenegró (szerbül Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten, a volt Jugoszlávia területén. Fővárosa Podgorica.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Növény- és állatvilág 1.5 Környezetvédelem 2 Név 3 Történelem 4 Államszervezet és közigazgatás 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Közigazgatási felosztás 4.4 Politikai pártok 4.5 Szimbólumok 4.6 Védelmi rendszer 5 Népesség 5.1 Általános adatok 5.2 Legnépesebb települések 5.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 5.4 Szociális rendszer 6 Gazdaság 6.1 Általános adatok 6.2 Gazdasági ágazatok 6.3 Közlekedés 7 Oktatási rendszer és kultúra 7.1 Iskolarendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Művészetek 7.4 Hagyományok 7.5 Gasztronómia 8 Sport 9 Ünnepek 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

Nyugaton Horvátország, északon Bosznia és Hercegovina, keleten Szerbia, délen Albánia és az Adriai-tenger, nyugaton pedig is Bosznia és Hercegovina határolja.

[szerkesztés] Domborzat

Montenegro európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Élesen leereszkedő hegyek alkotják öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Cattarói-öböl, vagy másként Kotori-öböl.

A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.

Északi részén emelkednek a Dinári-hegység és egész Montenegro legmagasabb csúcsai. A központi hegymasszívuma a Durmitor, Montenegro legmagasabb pontjával, a Bobotov Kuk (2 522 m) csúccsal.

[szerkesztés] Vízrajz

A Shkodrai-tó a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén. Fő folyói a Lim, a Tara és a Piva. Az utóbbin víztároló épült. A Tara és a Piva összefolyásánál keletkezik a Drina.

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Környezetvédelem

Négy nemzeti park található az országban:

• Skadarsko Nemzeti Park
• Lovcen Nemzeti Park
• Biogradska Gora Nemzeti Park
• Durmitor Nemzeti Park (két nagy folyóval: Tara, Piva)

[szerkesztés] Név

A Crna Gora elnevezés lefordítva „fekete hegy”-et jelent, vagyis „a fekete hegyek országa”. Európa nagy részén egyszerűen Montenegrónak hívják, ami ugyanezt jelenti.

[szerkesztés] Történelem

A szláv törzsek a helyi romanizált illír lakosság maradékaival keveredve az ország területén létrehoztak egy független fejedelemséget Duklja néven a 10. században, amit 1077-ben VII. Gergely pápa független állammá nyilvánított. Duklját később a Bizánci Császárság elfoglalta, és a területen több megyét hozott létre; ezek a megyék együtt alkották a Zeta nevű provinciát. A XIII. századtól Montenegró mai területének nagy része a középkori szerb állam részét képezte. Később az Oszmán Birodalom elfoglalta a terület nagy részét.

Montenegrót 1878-ban a berlini kongresszuson ismerték el független államnak. 1910-ben Nikola fejedelem kikiáltotta a királyságot és ő lett az ország első királya. 1916-ban a király elvesztette hatalmát, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét. A központi hatalmak veresége után 1918. november 13-án a montenegrói szerb nép Nagy nemzetgyűlése kimondta a Petrović dinasztia trónfosztását, és az ország csatlakozását Szerbiához. 1918. december 1-jén kiáltották ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását, melynek Montenegró is része lett.

1941 áprilisában Montenegró olasz megszállás alá került. A háború végeztével a Josip Broz Tito vezette partizánmozgalom irányítása alatt egyesítették a jugoszláv területeket. Montenegró 1991-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugyoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak. 2003-ban jött létre Szerbia és Montenegró Államközössége, amely a két állam laza szövetségén alapult.

2006. május 21-én a montenegrói nép megszavazta függetlenségét, ami június 3-án lépett hatályba. Montenegró a világ 194. és egyben legfiatalabb állama.

2006. május 21-én, az EU-val három évvel korábban aláírt átmeneti egyezmény menetrendjének megfelelően népszavazást rendeztek arról, hogy Montenegró továbbra is része legyen-e Szerbia és Montenegró államszövetségnek, vagy függetlenedjen tőle. Az Európai Unió 55%-os küszöbhöz kötötte a montenegrói függetlenség lehetőségét. A referendum eredménye alapján a montenegrói lakosok 55,5%-a szavazott a Szerbiától való függetlenségre. A különválás hivatalosan 2006. június 3-án lépett életbe, az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa pedig 2006. június 12-én ismerte el.

Milo Đukanović montenegrói kormányfő hívei az előzetes eredmények hallatára azonnal az utcákra vonultak, és a nemzeti zászlót lobogtatva ünnepeltek. A kormányfő célul tűzte ki az ország EU-csatlakozását Bulgáriát, Romániát es Horvátországot követve, viszont Szerbiát, Macedóniát és Albániát megelőzve. Az ellenzéki blokk politikusai már előre bejelentették, hogy a végeredmény megállapítása után kérni fogják a szavazatok újraszámlálását.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Montenegró elnökei:

• Momir Bulatović (1990-1998)
• Milo Đukanović (1998-2002)
• Filip Vujanović (2002-...)

Montenegró miniszterelnökei:

• Milo Đukanović (1991-1997)
• Filip Vujanović (1998-2002)
• Milo Đukanović (2002-2006)
• Željko Šturanović (2006-...)

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kormány Parlament Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Montenegro 21 járásra (opštinára), és két járási jogú városra van felosztva:

Andrijevica Bar Berane Bijelo Polje Budva Cetinje Danilovgrad Herceg Novi Kolašin Kotor Mojkovac Nikšić

Plav Plužine Pljevlja Podgorica Golubovci Tuzi Rožaje Šavnik Tivat Ulcinj Žabljak

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Szimbólumok

A helyi Parlament 2004. július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti napot és himnuszt, ami korábbi jugoszláv államszövetségtől való függetlenedési folyamatnak az újabb lépését jelentette.

Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogó közepén I. Miklós király aranyozott címere található meg (a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

A táblázat a következő népszámlálások eredményét mutatja: 1981. március 31., 1991. március 31. és 2003. november 1.

(Zárójelben a cirill betűs név áll.)

	Helység neve	Lakosság
		1981	1991	2003
1.	Podgorica (Подгорица)	96 074	117 875	136 473
2.	Nikšić (Никшић)	50 399	56 141	58 212
3.	Pljevlja (Пљевља)	16 792	20 187	21 377
4.	Bijelo Polje (Бијело Поље)	11 927	16 586	15 883
5.	Cetinje (Цетиње)	14 088	15 946	15 137
6.	Bar (Бар)	6 742	10 971	13 719
7.	Herceg Novi (Херцег Нови)	9 130	11 429	12 739
8.	Berane (Беране)	12 720	12 267	11 776
9.	Budva (Будва)	4 684	7 178	10 918
10.	Ulcinj (Улцињ)	9 140	11 144	10 828
11.	Tivat (Тиват)	6 280	8 230	9.467
12.	Rožaje (Рожаје)	7 336	9 033	9 121
13.	Dobrota (Доброта)	5 435	7 283	8 169
14.	Kotor (Котор)	5 345	5 620	5 341
15.	Danilovgrad (Даниловград)	3 664	4 409	5 208
16.	Mojkovac (Мојковац)	5 156	5 859	4 120
17.	Igalo (Игaлo)	3 556	3 676	3 754
18.	Bijela (Бијелa)	2 392	3 084	3 748
19.	Plav (Плав)	3.348	4.560	3.615
20.	Burtaiši (Бypтaиши)	n. a.	2 835	3 013
21.	Kolašin (Колашин)	2 439	2 540	2 989
22.	Žabljak (Жабљак)	1 379	1 853	1 937
23.	Plužine (Плужине)	730	1 458	1 494
24.	Andrijevica (Андријевица)	941	933	1 073
25.	Šavnik (Шавник)	633	821	570

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Montenegró legjelentősebb nemzetisége a montenegrói: 267 229 fő, az ország lakosságának mintegy 43%-a. Ezenkívül jelentős a szerb (198 414fő , 32%), és bosnyák (48 184 fő, 7,77%) kisebbség. A fennmaradó 18%-ot főként albánok, egyiptomiak és cigányok alkotják.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

Turizmusa az ország egyik húzóágazatává válhat, kiemelkedő szépségű tengerparti üdülőhelyei: Budva, Sveti Stefan, Herceg Novi, Tivat. Az ország másik természetes gazdasági ága a halászat.

Az országban jelentős a feketegazdaság szerepe, sokan élnek különféle (főleg cigaretta- és ember-) csempészéséből. Ezeket a tevékenységeket az albán és az olasz maffia irányítja.

[szerkesztés] Közlekedés

Az országnak két nemzetközi repülőtere van: Podgorica, és Tivat.

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

A nemzeti ünnepet július 13-án ünneplik a montenegróiak, arra az 1878-as eseményre utalva, amikor Montenegrót a világ 27. független országának nyilvánították, továbbá az 1941. július 13-i népi felkelésre a tengelyhatalmak országai ellen.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Montenegró hivatalos weboldala
• Montenegró kormányának hivatalos weboldala
• Montenegró Parlamentjének hivatalos weboldala
• Montenegró elnökének hivatalos weboldala
• Montenegró alkotmánya (szerbül)
• Szerbia és Montenegró kormányának hivatalos weboldala
• Szerbia és Montenegró gyűlésének hivatalos weboldala*
• Az USA konzulátusa Szerbia és Montenegróban
• Az EU gazdasági profilja Szerbia és Montenegró számára
• A montenegrói királyi ház
• Montenegróról angolul
• Montenegró történelme
• Montenegróiak Argentínában és Latin-Amerikában
• Montenegro Travel and Tourism GUIDE - State of Montenegro - Former Serbia and Montenegro -
• Hivatalos turisztikai weboldal
• Turista- és információs weboldal
• Eligazítás turisták számára
• Új Montenegró
• Montenegró térképe