Baringo-tó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Baringo tó a Nagy Hasadékvölgy afrikai tavai közül – a Turkana tavat kivéve – a legészakibb fekvésű. Felülete mintegy 130 négyzetkilométer. Két folyó táplálja, az El Molo és az Ol Arabel és nincs kifolyása. A törésvonal két édesvizű kenyai tava közül ez az egyik, a másik a Naivasha tó. A forró, porfödte környezetben elhelyezkedő Baringo tónál több mint 470 madárfajt regisztráltak, köztük a vándor flamingókat.

Erre a vidékre kevés turista vetődik. Jobbára pásztornépek laknak erre, mint a Camus, Rendille, Turkana és Kalenjin törzsek.

A tó mára halban szegénnyé vált, a vízszintet pedig jelentősen csökkentették az aszályok ás a túlzott öntözővízhasználat. A tó számos kis szigetet ölel körül, amelyek közül messze a legnagyobb az Ol Kokwe sziget. Partja mentén a legjelentősebb város Loruk, a kisebbek között van Kampi ya Samaki.