Bithünia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bithünia, ókori ország Kis-Ázsia északnyugati részén, a mai Törökország területén. Lakosai trákok voltak, akik országukban bizonyos fokú autonómiával rendelkeztek, amikor Kürosz perzsa király területüket a Perzsa Birodalomhoz csatolta. Nagy Sándor halála után a bithüniaiak kihasználták a makedón uralkodó utódainak, a diadokhoszoknak egymás ellen viselt háborúit, hogy biztosítsák függetlenségüket a Szeleukida Birodalommal szemben. I. e. 297-ben Zipoitész vezetésével helyi uralkodó dinasztia került a trónra. Őt i. e. 280 körül I. Nikomédész követte, aki megalapította Nikomédia városát, amely a virágzó birodalom székhelye lett. Uralkodása idején és utódai (I. Prusziasz, II. Prusziasz, II. Nikomédész) alatt Bithünia elsősorban Pergamonnal és a szeleukidákkal vívott csatákat. Más népekkel szövetségre törekedett, így a galatiaiakkal, akiket a bithüniaiak hívtak be Ázsiába i. e. 278 – i. e. 277-ben. I. Prusziasz fogadta be a menekült karthágói hadvezért, Hannibált, bár később kiadatására kényszerült volna, ha ezt Hannibál öngyilkosságával meg nem előzi.

A bithüniai királyok városokat építettek, támogatták a kereskedelmet, és érdeklődtek a görög kultúra iránt. Bithünia IV. Nikomédész uralkodása alatt, a mithridatészi háborúk során (lásd: Pontosz) teljesen római függőségbe került, s az uralkodó országát i. e. 75 – i. e. 74-ben keletkezett végrendeletében az országot Rómára hagyta.

[szerkesztés] Források

• Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.