Borsi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Borsi (szlovákul Borša) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Nevezetességei
5 Híres emberek
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Királyhelmectől 24 km-re délnyugatra, Sátoraljaújhelytől 3 km-re keletre a magyar határ mellett, a Bodrog jobb partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a régi magyar Bors személynévből ered.

[szerkesztés] Története

1221-ben Borsy néven említik először. A Rákóczi-várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építette. A legújabb kutatások egy korábbi, 16. századi reneszánsz épület falait tárták fel. A Rákóczi birtokok közé I. Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna házassága révén került. 1644-ben Esterházy nádor I. Rákóczi György ellen vonuló serege elfoglalta és feldúlta. A Rákócziak Borsiban elsősorban Munkács felé vezető útjukon szálltak meg, erről a kevés forrás árulkodik, I. Rákóczi Ferenc több fejedelmi intézkedését itt datálta. 1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben szállt meg, a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én itt született meg. A születésének helye feltehetően az azóta megsemmisült délnyugati sarokbástyában, a fejedelemnői lakosztály lehetett. 1684-ben az magyargyűlöletéről hírhedt Kollonics Ignácz jezsuitáinak és a labancoknak kezére került a kastély és minden Rákóczi-birtok. Ezévben a kurucok (Thököly seregeinek maradványaként martalóckodó "szabadcsapatok") felgyújtják a labanc- laktanyaként szolgáló kastélyt. 1694-ben Rákóczi Prágából való visszatértakor a kastély romos, egyes helyiségeit elkezdték tatarozni. 1711-ben a szatmári béke után a kastély Rákóczi Julianna férje, Aspremont Henrik tulajdonába került, tőle a Trautschonok vették kézhez, 1780 körül az egri érsek révén az Esterházyak kezére kerül. Később több birtokos kezén fordul meg, de a Lórántffy Zsuzsanna által kiépített reneszánsz udvarház már sosem nyerte vissza eredeti fényét. A 20. század elején keleti szárnyát lebontották. A falunak 1910-ben 783, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

A Rákóczi-várkastély 1579 körül épült. Egy 1631-ben kelt helyiségleltár (inventárium) szerint az épületet ekkorra kibővítették a ma is látható északnyugati bástyával és az északi, női termeket magábafoglaló palotaszárnnyal. 1638-ra az épületet tovább bővítették, megépült a nyugati szárny déli szakasza, egy déli palotaszárny, benne vendégek számára fenntartott szobákkal és feltehetően a ma romjaiban látható déli sarokbástya. Az épülettől délre, a Bodrog felé reneszánsz kert terült el, északnyugatfelé egy négyköves malom a Ronyva duzzasztott tavával, a töltés előtt kis filagória. A kastély mennyezetei "aranyos gombosak", míves kiképzésűek. A bővítést feltehetően Lórántffy Zsuzsanna végeztette el, elsősorban a déli, női szárny kiépítésére koncentrálódtak a feladatok. Érdekesség, hogy ebben az időben az ebédlő palotában a 12 fős asztal mellett egy kis asztalt is találunk, két kis székkel. E "nagypalota" mellett nyílt az "Úrfiak palotája" -a későbbi II. György, erdélyi fejedelem és Zsigmond szobája. Mellette a tanító szobája nyílt. 2000-ben elkezdődött a kastély felújítása, amelyet a kis falu polgármesteri hivatala, Szabó Mihály polgármester szervezi, elsősorban szlovák, magyar állami és európai uniós keretek felhasználásával. A terveket a budapesti Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központtól Wittinger Zoltán építész és a kassai prof. phD Pásztor Péter építészmérnök közösen készítette el. A tervek szerint a kastélyban hamarosan múzeum, konferenciaközpont, könyvtár, internet-kávézó, szálloda és étterem nyílik. A kastélyt a Rákóczi Ferenc Emléktársaság alapítótagjai, Hajdú Jenő és Kázmér István mutatja be az érdeklődőknek. 2005-ben felújításra került több földszinti helyiség, 2006-ban pedig a születés emlékszobája újult meg.

A faluban termálfürdő és hajókikötő is létesül a közeljövőben.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Tőketerebesi járás települései

Tőketerebes (Trebišov)

Alsómihályi (Michaľany) · Ágcsernyő (Čierna) · Bacska (Bačka) · Bacskó (Bačkov) · Barancs (Zemplínsky Branč) · Battyán (Boťany) · Bári (Bara) · Bély (Biel) · Biste (Byšta) · Bodrogmező (Poľany) · Bodrogszentes (Svätuše) · Bodrogszentmária (Svätá Mária) · Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom) · Bodrogszög (Klin nad Bodrogom) · Bodzásújlak (Novosad) · Boly (Boľ) · Borsi (Borša) · Céke (Cejkov) · Csarnahó (Černochov) · Cselej (Čeľovce) · Csörgő (Čerhov) · Dargó (Dargov) · Gálszécs (Sečovce) · Garany (Hraň) · Gercsely (Hrčeľ) · Gerenda (Hriadky) · Hardicsa (Zemplínske Hradište) · Imreg (Brehov) · Isztáncs (Stanča) · Kásó (Kašov) · Kázmér (Kazimír) · Kazsó (Kožuchov) · Kereplye (Kravany) · Királyhelmec (Kráľovský Chlmec) · Kisdobra (Dobrá) · Kiszte (Kysta) · Kolbása (Brezina)· Kozma (Kuzmice) · Ladamóc (Ladmovce) · Lasztóc (Lastovce) · Legenye (Luhyňa) · Lelesz (Leles) · Kisazar (Malé Ozorovce) · Kisgéres (Malý Horeš) · Kiskövesd (Malý Kamenec) · Kistárkány (Malé Trakany) · Kistoronya (Malá Tŕňa)· Magyarizsép (Nižný Žipov) · Magyarsas (Zemplínske Jastrabie) · Nagyazar (Veľké Ozorovce) · Nagygéres (Veľký Horeš) · Nagykövesd (Veľký Kamenec) · Nagytárkány (Veľké Trakany) · Nagytoronya (Veľká Tŕňa) · Őrös (Strážne) · Parnó (Parchovany) · Pelejte (Plechotice) · Perbenyik (Pribeník) · Rad · Szécsegres (Egreš) · Szécskeresztúr (Zemplínska Teplica) · Szécsudvar (Dvorianky) · Szilvásújfalu (Slivník) · Szinyér (Svinice) · Szolnocska (Soľnička) · Szomotor (Somotor) · Szőlőske (Viničky) · Sztankóc (Stankovce) · Szürnyeg (Sirník) · Tarnóka (Trnávka) · Tiszacsernyő (Čierna nad Tisou) · Újhely (Slovenské Nové Mesto) · Újruszka (Nový Ruskov) · Velejte (Veľaty) · Vécse (Vojčice) · Véke (Vojka) · Visnyó (Višňov) · Zebegnyő (Zbehňov) · Zemplén (Zemplín) · Zemplénújfalu (Zemplínska Nová Ves) · Zétény (Zatín)