Bosnyák konvertibilis márka
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
ISO 4217 kód | BAM |
Fizetőeszközként használja | Bosznia-Hercegovina |
Infláció | 1.4% |
Forrás | The World Factbook, 2005. |
Váltópénz | |
1/100 | pfening |
Jelölés | KM |
Érmék | 5, 10, 20, 50 fening, 1, 2, 5 márka |
Bankjegyek | 50 pfening, 1, 5, 10, 20, 50, 100, 200 márka |
Központi bank | Централна банка Босне и Херцеговине / Centralna banka Bosne i Hercegovine |
Weboldal | www.cbbh.gov.ba |
Árfolyam | napi árfolyam |
1 EUR = 1,9558 KM
A konvertibilis márka Bosznia-Hercegovina hivatalos pénzneme.
[szerkesztés] A konvertibilis márka története
Az új bosznia-hercegovinai fizetőeszközt az országot felügyelő ENSZ-ellenőrzés nyomására vezették be. 1998. június 22-én került forgalomba.
A lépés a nemzetközi közösségnek a boszniai háborúban (1992–1995) szétszakadt ország egységesítését célzó egyik legfontosabb eleme volt. A bosnyák lakosságú részeken addig – a hivatalos fizetőeszköznek számító – boszniai dinárral, a szerb részeken jugoszláv dinárral, a horvát területeken pedig horvát kunával fizettek, míg a német márka mindenütt használatban volt. Ezért az árfolyamát is először 1:1 arányban a német fizetőeszközéhez kötötték (innen a márka és a fening (Pfennig) elnevezés). Miután 2002-ben a német márkát felváltotta az euró, a konvertibilis márkát gyakorlatilag ugyanazon a kötött árfolyamon váltották be az EU új fizetőeszközére, mint a német márkát. (Vagyis €1 = 1,95583 KM/DM, illetve 1 KM = €0,511292 ).
A konvertibilis márka bevezetése Peter Nicholls új-zélandi pénzügyi szakembernek, a Bosznia-Hercegovinai Központi Bank elnökének és boszniaiakból álló szakembergárdájának nevéhez köthető.
[szerkesztés] Bankjegyek
A két bosznia-hercegovinai entitás a bankjegyeket saját változatban adja ki, de az egyik által kibocsátott bankjeggyel vagy érmével a másik országrészben is lehet fizetni, az eltérő változatok az országban össze vannak keveredve. A bankjegyekről – az azonos ábrázolás ellenére – könnyen el lehet dönteni, hogy azokat ki bocsátotta ki, mert a szerb köztársaságbeli változaton a cirill betűs, a Bosznia-Hercegovinai Föderáció által kiadottakon a latin betűs felirat áll első helyen (kivéve a csak egy változatban nyomott 200 márkást).
A bankjegyek két változatán más-más alakok szerepelnek. Ez alól két kivétel van: a mindkét országrészben Meša Selimović-ot ábrázoló 5 márkás (amelynek változatai csupán abban térnek el, hogy a cirill vagy a latin betűs írás van-e előbb), és a már említett, Ivo Andrićot ábrázoló 200 márkás. 1 márkásból csak föderációs változat létezik, az Ivo Andrićot ábrázoló szerb változat ugyanis nyomdahiba miatt sosem került forgalomba. A bankjegyek az egyes nemzetek saját jelképeitől mentesek, a rajta látható személyek kivétel nélkül boszniai születésű irodalmi alakok.
A bankjegyeket a párizsi Francois-Charles Oberthur csoport pénzjegynyomdájában állítják elő. A minden szempontból kivétel 200 márkást a bécsi Österreichische Banknoten- und Sicherheitsdruck GmbH gyártja.
Az érmék megjelenése országszerte azonos. A feninges érméket a llantrisanti Royal Mint (Brit Királyi Pénzverde) készíti.
[szerkesztés] Irodalom
- Juhász József, Márkusz László et al.: Kinek a békéje? Háború és béke a volt Jugoszláviában. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2003.
Eurózóna | Euró |
Észak-Európa | Dán korona | Feröeri korona | Izlandi korona | Norvég korona | Svéd korona |
Balti államok | Észt korona | Lett lat | Litván litas |
Nyugat-Európa | Alderney-i font | Font sterling | Guernsey-i font | Jersey-i font | Man szigeti font |
Közép-Európa | Cseh korona | Lengyel złoty | Magyar forint | Svájci frank | Szlovák korona |
Délkelet-Európa | Albán lek | Bolgár leva | Bosnyák konvertibilis márka | Horvát kuna | Macedón dinár | Román lej | Szerb dinár |
Kelet-Európa | Belarusz rubel | Dnyeszter menti rubel | Kazah tenge | Moldován lej | Orosz rubel | Ukrán hrivnya |
Mediterráneum | Ciprusi font | Gibraltári font | Máltai líra | Török új líra |
Kaukázus | Azeri manat | Grúz lari | Hegyi-karabahi dram | Örmény dram |