Új-Zéland

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


(Új-Zéland zászlaja)	(Új-Zéland címere)

Nemzeti mottó: nincs. Régebben „Onward” (Előre)

Hivatalos nyelvek angol, maori, NZSL

Főváros

Wellington

Legnagyobb város Auckland

Államforma Alkotmányos monarchia

Államfő II. Erzsébet angol királynő

Kormányzó Anand Satyanand 2006. augusztus 23. óta

Miniszterelnök Helen Clark

Terület
- Teljes
- % víz 73.
268,680 km²
2.1%

Népesség
- Teljes (2005)
- Népsűrűség 124.
4,134,200
15/km²

Függetlenség
- Dátum Egyesült Királyságtól
1907. szeptember 26.

GDP (PPP)
- Teljes (2005)
- GDP/fő 57.
$97.59 milliárd
$24 769

Pénznem Új-zélandi dollár (NZD)

Időzóna¹ UTC +12 (NZST)
UTC +13 (NZDT) (Oct-Mar)

Himnusz God Defend New Zealand
God Save The Queen²

Nemzeti virág Kowhai

TLD

.nz

Hívószám +64

(1) A Chatham Szigeteken 45 perccel 'korábban' van.

(2) God Save The Queen a hivatalos himnusz, de a gyakorlatban ritkán használják.

Új-Zéland két nagyobb és számos kisebb szigetből álló állam a Csendes-óceán délnyugati részén. A Föld legelszigeteltebb állama: még Ausztráliától is kb. 2000 km-re fekszik. A legközelebbi szárazföld délen az Antarktisz, északon Új-Kaledónia, a Fidzsi-szigetek, és Tonga. Hivatalos nyelve az angol és a maori.

[szerkesztés] Az országnév eredete

Új-Zéland neve a bennszülött maorik nyelvén Aotearoa, amelyet szokás szerint a Hosszú fehér felhő földjének fordítanak. A szintén maori nyelvű Niu Tireni elnevezés az angol elnevezésnek felel meg. Az országot lakosai gyakran Aotearoa New Zealand néven említik, ez azonban külföldön szinte teljesen ismeretlen.

[szerkesztés] Története

Egyike Földünk legkésőbb benépesült szárazföldjeinek. Polinéziaiak vándoroltak be 500 és 1300 között és létrehozták a maori kultúrát.

A kettős szigetet 1642-ben fedezte fel Abel Janszoon Tasman holland hajós. Az országot James Cook 1769-ben brit birtokká nyilvánította. 1832-től Ausztráliából igazgatták. Az európaiak bevándorlása 1839-ben, a Brit Új-Zéland Társaság megalakítása után indult meg. Az európai telepesek 1856-ban alakítottak először kormányt.

Új-Zéland 1907-ben lett önkormányzattal rendelkező domínium. 1931 decemberében vált a Brit Nemzetközösség egyenrangú tagjává, ezt azonban az ország parlamentje csak 1947-ben ratifikálta. 1945-ben az ENSZ egyik alapító tagja.

[szerkesztés] Kormányzat

[szerkesztés] Közigazgatási beosztás

Új-Zélandot 1989 óta 16 regionális tanács (regional council) alkotja, ezek környezetvédelmi, belbiztonsági és közlekedési ügyekben bírnak önálló hatáskörrel. A jelenlegi regionális tanácsok közül négy – Gisborne, Marlborough, Nelson, Tasman – egyben a hierarchikus beosztás alsóbb szintjét jelentő területi hatóság is; csakúgy, mint a kevesebb mint 800 fő által lakott Chatham-szigetek. A területi beosztás következő szintjét a 74 területi hatóság adja. Ezek határai nem minden esetben egyeznek a régióhatárokkal, így nem egy hierarchikusan egymásra épülő rendszer épült ki. A területi hatóságok hagyományosan különböző státusszal bírnak, melyeket korábban megyéknek és városoknak (counties, cities) neveztek, mai két típusuk a kerületek (district), melyekből jelenleg ötvennyolc van az országban és a városok (city), melyekből tizenöt található; a maradék egy a különleges státusszal rendelkező Chatham-szigetek. Új-Zéland területéhez tartoznak különböző távoli szigetek is, melyek nem részei egyetlen, a fent említett beosztásnak sem. Ezeket statisztikai okokból viszont besorolják az Északi- vagy a Déli-szigethez: így a Kermadec-szigetek az Északi-, a többi sziget és sziget-csoport (Antipodes-szigetek, Auckland-szigetek, Campbell-, Three Kings-, Snares-, Solander- és Bounty-sziget) a Déli-szigethez tartozik. A külbirtokok – Tokelau, Niue, Cook-szigetek, valamint az országhoz tartozó antarktiszi területek – Új-Zélandhoz lazábban kapcsolódó országrészek.

[szerkesztés] Földrajz

Új-Zéland területe Magyarországénál mintegy háromszor nagyobb. Az ország két nagy, és számos kisebb szigetből áll. A két fő sziget a déli szélesség 34° és 47°-a között található.

A nagyobb kiterjedésű Déli-szigeten hosszában végighúzódik a Déli-Alpok nevű lánchegység, melynek legmagasabb csúcsa (Aoraki/Mount Cook, 3754 méter) egyben az ország legmagasabb pontja is. A vulkánikus szempontból aktívabb Északi-sziget legmagasabb pontja a jelenleg is aktívnak számító Ruapehu tűzhányó csúcsa (2797 méter).

Új-Zéland földrajzi értelemben a világ leginkább elszigetelt országa. A legközelebbi nagyobb szárazföld Ausztrália, amelynek keleti partja Új-Zélandtól 2000 km távolságra északnyugatra található. Déli irányban az Antarktisz, északra Fidzsi, Tonga és Új-Kaledónia a legközelebbi szárazföld.

Geológiai értelemben a szigetek az ausztráliai és a csendes-óceáni lemezek összeütközésének következtében emelkedtek ki az óceánból. A két kéreglemez mozgásának köszönhetően Új-Zéland területe szeizmikusan jelenleg is igen aktív.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Nemzeti Park

Új-Zéland területét az ember megjelenése előtt mintegy 80%-ban erdő borította.

Elszigetelt fekvéséből adódóan számos ritka növény- és madárfaj (pl. kakapó) maradt fenn. Az ember megjelenése előtt két denevérfajon kívül nem volt szárazföldi emlősállat a szigeten. Ennek következtében maradhattak fenn természetes ellenség híján az erdőket lakó nagyméretű, röpképtelen madarak (pl. kiwi, takahe, pukeko, weka). Itt élt a valaha létezett legnagyobb méretű madárfajta, a moa is, amely valószínűleg az első polinéz bevándorlók vadászatainak hatására pusztult ki.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Demográfia

Új-Zéland népessége a nagymértékű bevándorlás miatt igen sokszínű.

[szerkesztés] Kultúra

A maori kultúra talán leghitelesebb, belső ábrázolása volt S. Percy Smith, a Polynesian Society (Polinéziai Társaság) akkori elnökének könyve, a Lore of the Whare-wānanga, mely 1913-ban jelent meg New Plymouth-ban, Új-Zélandon.

Új-Zéland kultúrájáról és szellemtörténetéről is szól Nagy Emilné dr. Göllner Mária Dialog der Hemisphären (A hemiszférák párbeszéde) c. műve, melynek csaknem teljes szövege magyarul is olvasható a Michaeliták c. kötet részeként.

Új-Zéland őslakosainak jelenkori életéről szól a nagyhatású Once Were Warriors (Egykor harcosok voltak) című 1990-es könyv, és a belőle készült, világszerte bemutatott film. A történet középpontjában egy, a városi, modern élethez nehezen alkalmazkodó maori család (hisz őseik „egykor harcosok voltak”), és annak belső konfliktusai állnak. A cselekmény a modern civilizáció, és a tradíciók ambivalens viszonyát mutatja be a szereplők küzdelmein keresztül.A maori mitológia elemeinek felhasználásával készült a 2003-ban bemutatott új-zélandi film, a Whalerider (Bálnalovas) és a hasonló című könyv. Különösen ismert A Gyűrűk Ura, az amerikai–új-zélandi film. Ez a három, külföldön leginkább ismert új-zélandi film.

[szerkesztés] Sportolás

Az ország nemzetközileg legismertebb csapata a rögbiválogatott, becenevükön az „All Blacks”. Az elnevezés a teljesen fekete színű mezükre utal. Kimagasló eredményeik mellett nevezetesek még arról is, hogy minden mérkőzés előtt eljárnak egy rituális maori harci táncot, az. ún. „haka-t” a csapat feltüzelésére. Ezt több filmben, illetve reklámban is megörökítették már.

Új-Zéland köztudottan az extrém sportok hazája és a vadvízi evezésen vagy a bungee jumpingon kívül számtalan lehetőséget kínál a távoli ország.

Az ország legnagyobb síterepe az Északi-szigeten emelkedő Mt. Ruapehu lejtőin található. Két szomszádos síterepről van szó, nevezetesen Turoa és Whakapapa. Mind Turoa mind Whakapapa nagyjából 45 km-nyi gondosan kezelt sípálya működik. Szintén ezen a hegyen fekszik Tukino, ami már egy jóval kisebb síhely. Az Északi-sziget negyedik síterepe, Manganui "izoláltan" a sziget délnyugati csücskében helyezkedik el. Tukinohoz hasonlóan egy szintén kisebb helyről van szó. Az ország többi 20 síparadicsoma a Déli-Alpokban, azaz a Déli-szigeten található, ahol számtalan hegy emelkedik 2000, ill. 3000 m-es magasságokba. A legkedveltebb síparadicsomok Cardrona, Mt. Hutt, Treble Cone, Coronet Peak vagy éppen a The Remarkablest.

Új-Zélandon – mivel Földünk déli felén fekszik – az évszakok is pont fordítva vannak, mint Európában, így Magyarországon. A tél júniusban kezdődik és egészen októberig eltart, ellenben az Északi-szigeten inkább júliusban kezdődik, de valamivel tovább is tart.

[szerkesztés] Egyéb

Új-Zélandon, Havelock North városában telepedett le, és élt élete végig Alfred Meebold német botanikus, költő, író.

Szintén Új-Zélandon született, s ott is forgatta több nagy sikerű filmjét (többek között A Gyűrűk Ura-trilógia) a háromszoros Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró; Peter Jackson.

Új-Zélandon forgattak még 2 televíziófilmsorozatot, a Xenát és a Herkulest. E két sorozatot hiába forgatták itt, gyengéd szálakkal akkor is a görög mitológiához kapcsolódik.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A világ országai \| Ausztrália és Óceánia
Ausztrália \| Fidzsi-szigetek \| Kiribati \| Marshall-szigetek \| Mikronézia \| Nauru \| Palau \| Pápua Új-Guinea \| Salamon-szigetek \| Szamoa \| Tonga \| Tuvalu \| Új-Zéland \| Vanuatu
Függő területek: Amerikai-Szamoa \| Ashmore- és Cartier-szigetek \| Baker-sziget \| Cook-szigetek \| Északi-Mariana-szigetek \| Francia Polinézia \| Guam \| Howland-sziget \| Jarvis-sziget \| Johnston-atoll \| Kingman-zátony \| Korall tengeri-szigetek \| Midway-szigetek \| Niue \| Norfolk-sziget \| Palmyra-atoll \| Pitcairn-szigetek \| Tokelau \| Új-Kaledónia \| Wake-sziget \| Wallis és Futuna

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)

Ez a földrajzi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../%C3%BA/j/-/%C3%9Aj-Z%C3%A9land_7d31.html"

Kategóriák: Új-Zéland | Csonkok (földrajz) | Csonkok 2004 szeptemberéből