Délkelet-Európa
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Délkelet-Európa vagy más néven a Balkán Európa egyik történeti-földrajzi régiója. Teljes területe 550 000 km², népessége 53 millió fő. Északi határa a Száva-Duna vonala.
A Balkán elnevezés a Balkán-hegységről származik, amely Bulgáriától Szerbiáig húzódik. A területet gyakran Balkán-félszigetként is említik, hiszen három oldalról tenger veszi körül: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Földrajzilag nem, de kulturális szempontból a Balkánhoz kapcsolódik Románia déli és keleti része is, az úgynevezett Regát. Délkelet-Európát földrajzi szempontból gyakran tágabban értelmezik a Balkánnál, mivel gyakran Romániát is a részének tekintik, míg a Balkán földrajzi területét szinte mindig Románia nélkül határozzák meg. A mai romániai külpolitika és közfelfogás szerint azonban az ország inkább Közép-Európa részét alkotja.
[szerkesztés] Országok
A következő országokat szokás Délkelet-Európa részének tekinteni:
Gyakran ide sorolják:
- Horvátország
- Románia
- Szlovénia
- Törökország (csak az európai része)
[szerkesztés] Történelme
A Balkánt Európa puskaporos hordójának is szokás nevezni. Az ókori Rómától kezdődően a világháborúkon át a közelmúltban befejezett, az egykori Jugoszlávia területén lezajlott háborúkig folyamatosan zavargások, etnikai villongások, harcok dúltak, a nagyhatalmak ütközőzónája volt.