Brno

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Brno**


Régió	Jihomoravský
Kistérség	Brno-város
Terület	230,20 km²
Népesség Összesen (2005) Népsűrűség	367 729 1597 fő/km²
Irányítószám	602 00
Koordináták:	é. sz. 49°12′00’’ k. h. 16°37′00’’

Brno (németül Brünn) város Csehországban, Morvaország fővárosa.

Tartalomjegyzék

1 A magyar névhasználat
2 Fekvése
3 Története
4 Nevezetességei
5 Gazdaság
6 Kultúra
7 Híres emberek
8 Testvérvárosai
9 Érdekességek
10 Források
11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A magyar névhasználat

Fő szócikk: Vitatott településnevek a magyar nyelvhasználatban

Középkori magyar neve Berén, később azonban ez kikopott a használatból és a 19. századi magyar szövegekben már a németből átvett Brünn az egyeduralkodó. A kommunista uralom évtizedeiben szigorúan az adott ország nyelvén használt településnév szabályát alkalmazták, így a magyar szövegekben tért nyert a Brno változat, miközben Magyarországon elhomályosult az azonosság a Brünn névvel. 1990-től mindkét névváltozatot használatban van, a használó ízlésétől, tudásától és a kontextustól függően. A szlovákiai és csehországi magyar sajtó többször a Brünn változatot használja, de sok esetben, pl. ha a helyi sportklubokról van szó, akkor nem. [1][2]

[szerkesztés] Fekvése

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Története

A város a Nagymorva Birodalomhoz tartozott a középkorban, a monda szerint egy Bryno nevű törzsfő alapította.

Várossá a 13. században fejlődött, 1243-ban Vencel király adott neki városi jogokat. Különösen a Luxemburgi dinasztia alatt vált jelentőssé, ekkor alapították meg a Morva Grófságot.

A huszita hadjárat és a 30 éves háború sok szenvedést okozott lakóinak, de Brno birodalmi erősség volt hatalmas falakkal, így ellenállt a támadásoknak.

Híres posztóipara miatt az „osztrák Manchester” néven emlegették, 1780-ban húsz textilmanufaktúrája is volt.

1788-ban kőszenet találtak környékén, ami fellendítette az ipart és a kereskedelmet, és a régi osztrák birodalom legnagyobb gyárvárosa lett.

1928 óta jelentős vásárváros.

A II. világháború után a német lakosságot gyalog hajtották ki az osztrák határ felé, ez volt a hírhedt „brünni halálmenet”.

[szerkesztés] Nevezetességei

Kiállítási Terület: Európa legelegánsabb vásárterülete, melyet 1922-ben alapítottak. A vásárvárost harminc mérnök tervezte, állandó és időszaki pavilonok állnak itt.

Kapucinusok Szent Kereszt Temploma: 1648–51 között épült a leghátborzongatóbb látványosság Brnóban. Szellőzőnyílásainak rendszere megőrizte a szerzetesek kiszáradt földi maradványait, akik 1780-ig temetkeztek ide. Összesen 153 múmiát őriznek itt, köztük városi urakat és Trenck Frigyes báró – pandúrezredes tetemét is, aki Spilberk börtönében raboskodott.

Spilberk: 1277-ben épült gótikus stílusú vár, mely a 17–18. században terebélyes barokk erődítménnyé vált. 1939–40-ben a Gestapo központja volt, 1961 óta itt található a Brnói Városi Múzeum.

Villa Tugendhat: különösen ismert épület, 1929-ben a németet Mies van der Rohe építette, kiemelkedő funkcionalista építmény.2002 óta az UNESCO által nyilvántartott Világörökség része.

[szerkesztés] Gazdaság

Brno jelentős ipari központ: vegyi, elektromos, élelmiszer-, jármű- és építőipara, fegyver- és motorgyára, sörgyára, textilipara ma is fontos.

[szerkesztés] Kultúra

A város művelődési és művészeti központ is egyben.
Kiemelkedő oktatási és kulturális intézményei: a Masaryk Egyetem, az Állatorvosi Főiskola, a Műszaki Főiskola és az Állami Filharmónia.