Cisztikus fibrózis
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A cisztikus fibrózis egy monogénes öröklődésű betegség, mely az egyik leggyakoribb genetikai megbetegedés, incidenciája (előfordulási gyakorisága) 1:2000-hez, azonban a pontos adat a populáció jellegétől függ (kaukázusiakban gyakoribb).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Molekuláris ok
A cisztikus fibrózisban egy CFTR nevű gén mutációja jön létre. A humán genom egyik legnagyobb génje ez, melyben már több, mint 500 mutációt leírtak.
A CFTR gén egy CFTR (cisztikus fibrózis transzmembrán konduktancia regulátor) fehérjét kódol, mely a mirigyek kivezetőcsövének hámjában helyezkedik el. Egy 7 transzmembrán régióból álló ún. G fehérjén keresztül érkező jel hatására a ciklikus AMP (cAMP) szintje megemelkedik, ez aktiválja a Protein kináz A fehérjét (PKA), mely foszforilálja és így nyitott állapotba hozza a dimer CFTR csatornát.
A csatornán keresztül kloridionok távoznak a mirigy lumenébe, melyet ekvivalens mennyiségű víz és nátriumion követ. Így a nyák elnyeri végső viszkozitását.
A betegségben viszont a jeltől megfelelően eljut a rendszer a PKA aktiválásáig, de hiányzik a CFTR fehérje, így nem jut ki klorid, nátriumion és víz, azaz a nyák besűrűsödik. A sűrű nyák pedig megfelelő táptalajt nyújt a fertőzéseknek.
[szerkesztés] Gén
A CFTR gén a 7-es kromoszóma hosszú karjának 31.1-31.2 régiójában található. A leggyakoribb mutáció az 508-as pozícióban lévő fenilalanin deléciója.
[szerkesztés] Klinikai tünetek
A csecsemőknél a meconium ileus, azaz a belek tartalmának besűrűsödése miatt bekövetkező elzáródás hívja fel a figyelmet a betegségre.
Leggyakoribb halálok a visszatérő tüdőgyulladás. Jellemző szinte az összes mirigy gyulladásos elváltozása. A mellékherék csatornáinak elzáródása miatt, a férfi betegek 95%-a steril. A halál általában a 30. életévük körül következik be.
[szerkesztés] Külső hivatkozások