Csömör

Bronzkori – (Kr. e. 1900-800) eredetű kerámiatöredékek kerültek elő az Urasági-tag, a Szeder-völgyi-dűlő területéről. Az Erzsébet u. 64. sz. telken a vatyai kultúra (Kr. e. 1700 – 1400) hagyatékához tartozó leletegyüttes került elő.

Vaskori (Kr. e. 380-300) csontvázas kelta temetőt ástak ki a strand mögötti dűlőben. A leletek között karperecek, fibulák, csüngő ruhadísz, hüvelyes kard, vas kardkötő lánc szerepelnek.

A 3. század és a 4. század között szarmata falu állt Csömör területén, a patak két oldalán. A szarmata falu feltárásakor szarmata fazekastermékek töredékeit és egy 3. századból való római tál töredékeit ásták ki.

Avar kori edénytöredékek kerültek elő a Rét-pótlék és a Réti-dűlők területéről.

A 10. század és a 11. század közötti kerámialeletek kerültek elő a Káposztások és a Réti-dűlők területéről.

A 13. századból származó cseréptöredékek, patkótöredék, üreges szárú, korongos fülű kulcstöredék került elő a Kálvária-hegy nyugati széléről.

Az 1135. évben, Lampert ispán, az általa alapított bozóki bencés apátságnak szóló adománylevelében, két ekényi (35-42 hektár) földet adományozott Chemer (Csömör) földjéből az apátságnak.

Az 1158. évbenben készült, hamisan 1015-re keltezett és Szent Istvánnak tulajdonított, oklevélben Chomur (Csömör) helynév is előfordul a pécsváradi monostor alapítólevelében.

1434. augusztus 2-án, György esztergomi érsek, nádori bíró Budán kelt oklevelében átengedte csömöri részbirtokát Fornasi Salamon fia János fia Benedek deáknak.

1482. augusztus 31-én, Zay András Nagyrévi András pesti plébánossal foglaltatta írásba, hogy csömöri szőlőjét a cinkotai Mindenszentek temploma építésére hagyományozza.

1512. szeptember 13-án, Chemeri Zay János csömöri részbirtokát elzálogosította – több más birtokrészével együtt – 60 forintért, Inárchi Szilveszternek és feleségének.

1528. január 12-én, I. Ferdinánd király Chemeri Zay Bernátot megfosztotta csömöri 6 jobbágytelekből álló bitokrészétől hűtlenség miatt. A bitokrész Zeremlényi Zsigmond kancelláriai jegyző tulajdona lett.

1541. augusztus 29. Csömör az Oszmán birodalom területévé vált.

Az 1546. évben, a budai szandzsák összeírásában Csömör már pusztaként szerepelt.

Az 1610. évtől Kerepes lakói bérelték Csömör puszta földjét.

1617. szeptember 25-én Wattay János Tassy János szécsényi végvári vitézt bízta meg a Csömör puszta gondviselésével.

Az 1620-as és az 1630-as évek között Csömör pusztát Cinkota, Fót, Mogyoród, Csíktarcsa, Kerepes falvak lakó bérelték.

1638. július 1-jén, PPS vármegye sedriánja megtiltotta Csömör puszta szomszédjainak a puszta jogtalan használatát.

Az 1656. évben Budai Bornemissza Pál, a garamszentbenedeki konvent előtt tett bevállásában birtokai közt felsorolta Csömör pusztát is.

1661. március 14-én lefolytatott örökösödési eljárás során, Csömör puszta Wattay Pál tulajdonába került.

1663. június 14-én, Wesselényi Ferenc Csömör pusztát Horváth Mátyás kassai strázsamesternek, Viszlay Demeter szendrői hadnagynak és még három végvári vitéznek adományozta.

1676. január 17-én, Füleken megtartott közgyűlésen Wattay Pál panaszt emelt Rácz István lévai katona ellen, mert hadisarcot vetett ki a tulajdonában lévő Csömör jobbágyaira és zsellérjeire.

1677. március 3-án, Töröncsi Gergely kosdi lakos engedélyt kapott Wattay Pál és Géczy Gáborné tulajdonosoktól Csömör benépésítésére.

Az 1678. évben a váci püspökség Csömör puszta dézsmáját bérbe adta "nógrádi" nemeseknek.

Az 1686. évben Csömör felszabadult a 150 éves török uralom alól.

Az 1697. évben Wattay János I. Lipót királyhoz folyamodott Csömör puszta birtokjogának megerősítésért.

Az 1690. évi megyei összeírásban Csömör elpusztult helységként szerepelt.

1702. november 13-án, az Újszerzeményi Bizottmány elismerte Wattay János Csömör pusztára vonatkozó birtokjogát.

Az 1715. évi országos összeírás szerint Csömörön a családfők száma: 14.

Az 1728. évben használatba veszik Csömör első községi pecsétjét.

Az 1731. évben Grassalkovich Antal volt Csömör új földesura.

Az 1733. évben Grassalkovich Antal saját költségén katolikus templomot építtetett Csömörön.

Az 1851. évben Sina Simon megvásárolta Csömört a Grassalkovich családtól.

Az 1864. évben Sina Simon eladta Csömört egy belga banknak.

Az 1867. március 22-én a magyar állam visszavásárolta Csömört a belga banktól.

Az 1873. évben felépült Csömörön az evangélikus templom.

Az 1900. évben Csömört bekapcsolták a Pest-Kerepes vasútvonalba.

1911. november 11-én megindult a HÉV villamosközlekedés Budapest-Csömör között.

Az 1926. évben elkészült a Cinkota-Csömör bekötőút Szentjóby Staub Elemér szervezésében.

Az 1927. évben bevezették Csömör községbe a villanyt.

Az 1930-as években bekapcsolták Csömört a budapesti telefonhálózatba.

Az 1985. évben a Pest Megyei Tanács nagyközséggé nyílvánította Csömört.

Az 1970-es években kiépítették Csömörön a vezetékes vízhálózatot.

Az 1980-as években épült meg Csömörön a földgázhálózat.

Az 1990-es évektől kezdődően készült el Csömör csatornázása és a közúthálózat szinte teljes mértékben szilárd burkolatot kapott. A csömöri Forrás patak vizéből horgász tó létesült. Helyi telefonközpont, mobiltelefon relé-állomás, kábeltévé és internet elérés kezdte meg működését. Sportcsarnok, nagyáruházak, patikák, üzletek, vendéglők, lovardák, benzinkút, ipari és szolgáltató létesítmények sora épült. Megindult a Budapest-Csömör helyi buszközlekedés.

A 2006. évben az M0-ás körgyűrű építése elérte Csömör Nagyközséget.

Forrás: Horváth Lajos: Csömör története című kiadvány – ISBN 9630391392