Vác

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.77641° k. h. 19.13724°

Vác

Vác címere
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Váci
Rang	város
Terület	61,63 km²
Népesség
Összesen: 33 268 fő (2005) Népsűrűség: 539,8 fő/km²
Irányítószám	2600
Körzethívószám	27
Térkép é. sz. 47.77641° k. h. 19.13724°	Település Mo. térképén

Vác (szlovákul Vacov, németül Waitzen) város Pest megyében, katolikus püspöki székhely. A Dunakanyar kapujaként ismert település Pest megye harmadik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, a város vonzó célpont - egyrészt 900 éves történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Vác címere és zászlaja 2.1 A címer leírása (1. §) 2.2 A zászló leírása (2. §) 3 Demográfiai adatok 4 Története 5 Gazdaság 6 Látnivalók 6.1 Épületek 6.2 Múzeumok, kiállítások 6.3 Egyéb látnivalók 7 Testvérvárosai 8 Híres váciak 9 Lásd még 10 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Fekvése

A történelmi Magyarországon a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály hegy alatt. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval a 2-es főúton és a 2/A gyorsforgalmi úton, a 25 perc alatt ideérő zónázó vonatokkal, autóbuszon vagy a Duna mellett futó kerékpárúton, biciklivel. A Dunán egész évben közlekedő rév köti össze Tahitótfaluval, így Esztergom vagy Szentendre felől is könnyen elérhető a város. Amióta megépült a 2/A út (a leendő M2 autópálya), a Budapest - Ipolyság - Krakkó útvonal elkerüli a várost.

A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen a parton parkosított területet alakítottak ki, a külváros partját pedig - a tilalom ellenére - strandolók százai töltik meg a meleg napokon. Természetesen a művészet központja is a Dunapart lett, a korzón a látogatókat váró galériák és múzeumok sorakoznak.

Míg a szemközti parton a Pilis-hegység nyúlványai egészen a Budai-hegységig folytatódnak, a Naszály a Kárpátok Magyarországra átnyúló utolsó vonulatainak zárótagja. Így Váctól északra hegyek, míg Váctól dél felé sík terep képe fogadja az erre járót.

[szerkesztés] Vác címere és zászlaja

A város címerének és zászlajának alkotásáról és használatának szabályozásáról Vác Város Tanácsa 4/1989./XII.12./ sz. rendelete szól. ([1])

[szerkesztés] A címer leírása (1. §)

"A címer Vác sok évszázados városi történelmét szimbolizálja. Barokkizált pajzs kék mezőjében ezüst holdsarlón trónoló Szűz Mária kék palástban, vörös ruhában. Bal térdén a mezítelen, arany glóriás gyermek Jézussal, ki bal kezében arany országalmát tart. Anyja jobb kezével, jobb vállán arany liliomos jogart nyugtat. A holdsarló jobb csúcsánál két-, a bal csúcsánál három ezüst liliom. A pajzson ötlombos arany címerkorona."

[szerkesztés] A zászló leírása (2. §)

"A város zászlója vízszintesen vörös és kék (vörössel és kékkel vágott). A zászló középtengelyében, az árbóc felöli harmadában a város címere látható. A zászlót arany rojt szegélyezi."

[szerkesztés] Demográfiai adatok

Nemzetiségi kötődés: magyar: 94,9%; cigány: 1,3%; német: 0,5%; román: 0,1%; szlovák: 0,5%; ukrán: 0,1%; ismeretlen, nem válaszolt: 4,5%

Vallás: római katolikus: 59,4%; görög katolikus: 0,7%; református: 9,3%; evangélikus: 3,1%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,4%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 14,4%; ismeretlen, nem válaszolt: 11,5%

[szerkesztés] Története

Kedvező adottságai miatt a terület évezredek óta lakott, már a Honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Vác névvel a 11. században találkozhatunk először (a Garamszentbenedeki Apátság alapítólevelében). A Váci Püspökség alapjait I. István király rakta le, a Püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az Egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár is. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadiesemények mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré.

A 14-15. században a nagyhírű humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, és csak 1686-ban szabadult fel végleg.

Az újáépítést a Rákóczi-szabadságharc és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. A reformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepüléséhez vezetett: a református telepesek a ma már a város részét képező Kisvác néven alapítottak jobbágytelepet.

Mindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. A '40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet - használóinak fehér öltözéke után - a nép Fehérek templomának nevezett el. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, kinek tiszteletére Vácon megépítették az ország máig egyetlen Diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 1766-ra megépült a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is, Migazzi Kristóf nevét pedig bárki megtalálhatja a Váci Székesegyház szentélyét kutatva.

A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal, amiért azonban a Váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta.

Az 1848-49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.

A 20. század két világháborúja után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek.

A Rendszerváltás után az egyház szerepe ismét nőni kezdett, és növekszik ma is. Az ipar leépítése miatt megszűnt munkahelyek lehetőséget adtak a város visszaalakulására. Az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújításra kerültek az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanok is.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikoris a vármegyéket megyékké alakították.

[szerkesztés] Gazdaság

Az egykori kereskedőváros életében a vasút megépülése jelentős átalakulást hozott. A helyi kereskedelem a közeli Pesti piac miatt háttérbe szorult, míg a helyi ipar a vasút megjelenésével hangsúlyosabb szerephez jutott.

Ma is működő büntetés-végrehajtási intézete (Váci Fegyház és Börtön) - ahol a rabokat a kezdeti időktől termelőmunkával foglalkoztatják - 1855-ben létesült

A kommunista hatalomátvétel után az országoban zajló iparosítási hullám méginkább iparvárossá tette Vácot: Dunai Cementmű (DCM) néven alakult meg a Naszályban bányászott mészből cementet készítő vállalat, az újonnan épített lakótelephez közel Fotokémia Gyárat nyitottak (Forte), a vasút szárazföld felőli oldalán öntöde alakult, a pesti városvégénél pedig gumigyárat hoztak létre.

Mára a város gazdasága ismét átalakulóban van: a régi állami monstrumok magántulajdonba kerültek, az egykor több ezer munkást foglalkoztató Dunai Cement Műből (DCM) Duna-Dráva Cement (DDC) lett, és az adminisztrációt végző személyzeten kívül szinte minden dolgozót elbocsátottak, gépek végzik a régi dolgozók munkáját, az egykori Taurus gumigyár üzemeltetője pedig a Henkel lett, de a vonattal ideérkezők még mindig áthaladnak a régi időket idéző, ma már üresen álló ipartelepen.

Gyorsforgalmi útja és tekintélyes múltja azonban ma is vonzóvá teszik a várost: 1990 óta mintegy 4,6 milliárd USD értékû külföldi működő tőke települt be, s az újonnan épült ipari parkban a Zollner mellett az IBM üzemeiben is három műszakban, éjjel-nappal szerelik össze a számítógépalkatrészeket.

Miközben a városhatárban winchestereket szerelnek össze, a belvárosban sem múlt el az idő változás nélkül: valamennyi nagyobb európai és magyar bank és biztosítótársaság rendelkezik fiókkal a Széchenyi utcában.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Épületek

• A Március 15. tér épületegyüttese
  • Fehérek temploma és rendház
  • Irgalmas rendi kórház és kápolna
  • Városháza
  • Nagypréposti Palota
  • Görög templom
  • Kuria
  • Siketnémák Országos Intézete
• A Konstantin tér épületegyüttese
  • Székesegyház (klasszicista, 18. század második fele)
  • Szeminárium
  • Püspöki Palota
  • Papsarok épületei
  • Püspöki Könyvtár
  • Kispréposti palota
• Templomok, rendházak
  • Piarista templom és rendház
  • Ferences templom és rendház
  • Református templom
  • Evangélikus templom
  • Hétkápolna (a Ligetben)
  • Kálvária
  • Rókus kápolna
• Kőkapu (diadalív Mária Terézia tiszteletére, 18. század második fele)
• Hegyes torony, és római kori falmaradványok (a limes és a helyőrség után)
• Gombás-patak hídja
• Vörösház
• Honvédemlékmű

[szerkesztés] Múzeumok, kiállítások

• Hincz Gyula Gyűjtemény
• Tragor Ignác Múzeum
• Reitter-féle kocsigyár

[szerkesztés] Egyéb látnivalók

• Posta Park
• Rózsakert (a Madách Imre Művelődési Központ mögött)
• Duna-korzó (Liszt Ferenc, Ady Endre és József Attila sétány), Zenepavilon
• Naszály hegy barlangjai
• Ártéri Tanösvény

[szerkesztés] Testvérvárosai

• Järvenpää, Finnország

• Donaueschingen, Németország

• Deuil-la-Barre, Franciaország

• Székelyudvarhely, Románia-Erdély

• Givatayim, Izrael

• Máriatölgyes, Szlovákia

• Ipolyság, Szlovákia

• Bajmóctölgyes, Szlovákia

[szerkesztés] Híres váciak

• Dónusz Éva olimpiai bajnok kajakozó
• Hajnik Pál ügyvéd, politikus, 1848-as belügyi tanácsos, majd országos rendőrfőnök
• Jancsó Miklós filmrendező
• Kovács Dénes hegedűművész
• Pető Tibor kétszeres világbajnok evezős

[szerkesztés] Lásd még

• Váci Fegyház és Börtön

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• Hivatalos oldal
• Vác.lapozz.hu
• http://vac.lap.hu/
• VácOnline A PortAll
• A Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium honlapja
• Apor Vilmos Katolikus Főiskola (korábban Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola) - a legelső és máig egyetlen felsőoktatási intézménye Vácnak
• Vác a szeporszag.hu -n
• Légifotók Vácról
• Térkép Kalauz - Vác
• Film Vácról - indulhatunk.hu