Déryné Széppataki Róza

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Déryné Széppataki Róza egy 1834-es litográfián

Déry Istvánné, Széppataki Róza (Jászberény, 1793. december 23. – Miskolc, 1872. szeptember 29.) az első magyar operaénekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője. Legnagyobb sikereit énekes szubrettként aratta.

[szerkesztés] Élete

Schenbach Rozália néven született Jászberényben, apja, Schenbach József, patikus volt. Első énektanára édesanyja volt. Emlékezéseiben azt írta, hogy ha gyermekként nem erőltetik rá a magasabb hangokra, akkor ő alt hangú énekes maradt volna. Szülei Pestre küldték, hogy németül tanuljon, itt került kapcsolatba a színészettel. 1810-ben szerződött a második magyar színtársulathoz, amely akkoriban a Hacker-féle táncteremben, az ún. Hackerszálában volt. Itt színjátszást és éneket is tanult és ekkor magyarosította a nevét Széppatakira, Benke József színigazgató javaslatára. Katona József, aki akkoriban a színház dramaturgja volt, feleségül kérte, de ő pályatársát, Déry Istvánt választotta. A házasság nem tartott sokáig, hamar elváltak. Katona József erre a reménytelen szerelemre emlékezve írta később A rózsa, avagy a tapasztalatlan légy a pókok között című vígjátékát.

1812-ben a német színészek elhagyták az elavult, 1774-ben színházzá alakított Rondellát, hogy új, 3000 személyes színházba költözzenek, az épületet a magyar színészek vették birtokba. 1814-ben azonban a Pest város Szépítő Bizottsága a színház lebontása mellett döntött, így 1815-re a színészek otthontalanná váltak és szétszéledtek.

Déryné a társulat feloszlása után Egerben és Miskolcon játszott, de eljutott Pozsonyba és Komáromba is. 1821-ben Székesfehérvárra szerződött, de nagy sikert aratott a pesti német színházban való vendégszereplése. 1823-ban került Kolozsvárra, ahol sokat tett az operaelőadások elindításáért és népszerűsítéséért. Ő játszotta például Mozart Don Juan című operájában Donna Anna szerepét. Egy következő pesti vendégszereplésen szerződést ajánlottak neki a pesti német társulathoz, de ő elutasította.

1828 és 1837 között Kassán élt, ez a korszak volt művészetének és népszerűségének csúcsa. (Kassán előzőleg már 1816-ban fellépett, ekkor adtak elő először magyar nyelvű színdarabot a városban.) 1837-ben a pesti Nemzeti Színházhoz szerződött, de a kritika játékát elavultnak bélyegezte, ezért elhagyta a várost, Kassán, Kolozsvárott, Debrecenben és kisebb vidéki városokban játszott. Népszerűsége folyamatosan csökkent, ezért visszatért Pestre, ahol kisebb szerepeket kapott a Nemzeti Színházban.

Déryné 1852-ben visszavonult a színpadtól, kibékült férjével, aki akkor Diósgyőrben volt gazdatiszt és annak 1862-es haláláig együtt éltek. Ez után Miskolcra ment, nővéréhez.

Még egyszer, utoljára 1868-ban színpadra lépett, Egressy Ákos jutalomjátékán. Halála előtt megírta emlékezéseit, amely a magyar színháztörténet fontos kordokumentuma. 1872. szeptember 29-én halt meg, sírja a miskolci Szent Anna-templom temetőjében van. Egykori lakóháza a diósgyőri vár mellett ma múzeum.

[szerkesztés] Műfordításai

A negyven esztendős férfi, vígj. 1 felv. Kotzebue után (Pesten előadatott 1811. okt. 28.), Ó rajzolat, vígj. 1 felv. 1812. márcz. 7. u. ott),
Kis czigány leány, nézőj. 4 felv. Kotzebue után (1813. febr. 14. és 1814. u. ott),
Májusi nap, nézőj. 5 felv. (1814. jún. 26. u. ott),
Jelva (Yelva) az orosz árva vagy a szmolenszki nagy égés, dr. 3 szak. Scribe után kidolgozta Prix Adolf (Miskolczon 1832. jan. 14. Budán 1834. nov. 1.),
A tizenhatéves királyné vagy Krisztina szerelme és lemondása, dr. 2 szak. Hell Tivadar után (Kassán 1835. jan. 25. Budán máj. 11.), Éjfél, dr. 5 felv. francziából Lembert J. W., németből ford. (Kassán 1835. febr. 5. 1839. okt. 26. Debreczenben 1835. máj. 30. Nagyváradon 1835. szept. 1. Budán 1836. febr. 9., a pesti nemzeti szinházban 1837. decz. 16.),
Aranyműves leányka, erkölcsi rajzolat az előidőből 2 felv. Blum Károly után (Budán 1836. okt. 6.),
Jó barátok, nézőj. 4 felv. Ziegler után (Kolozsvár 1836. júl. 9.),
Paulina, nézőjáték 5 felv. Weissenthurn Franul Janka után; kézirata a n. szinházban.)

[szerkesztés] Lásd még

Miskolci Nemzeti Színház
DÉRYNÉ – fekete-fehér magyar játékfilm a színésznő naplója alapján; rendezte: Kalmár László, készült 1951-ben, 104 perc. Címszerepben: Tolnay Klári (énekhangja: Gyurkovics Mária). További szereplők: Déry István – Szabó Sándor, Benke színigazgató – Rajnay Gábor, Neunherz – Gózon Gyula, Murányi Zsiga – Bilicsi Tivadar, Murányiné – Turay Ida, Szentpéteri Zsigmond – Sárdy János – valamint: Gombaszögi Ella, Honthy Hanna, Molnár Tibor és még sokan mások.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Neves miskolciak > Déryné Széppataki Róza
Déryné Művelődési Központ Jászberényben
Rövid életrajz és kép a Vendégváró.hu-n

[szerkesztés] Források

A színház világtörténete (Gondolat, Budapest, 1986.)
Darvay Nagy Adrienne: A mesebeli szentmadár. Képek a kolozsvári magyar színjátszás 200 éves történetéből. Héttorony Könyvkiadó – Kolozsvári Állami Magyar Színház, 1992. ISBN 9637855 42 4
Karcsai Kulcsár István: Így élt Déryné (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1978.)
Magyar Életrajzi Lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967.)
Színházi Kislexikon (Gondolat, Budapest, 1969.)
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996