Miskolci Nemzeti Színház
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Miskolci Nemzeti Színház egy színház Miskolc belvárosában, a Széchenyi utcán. A színháznak ma is otthont nyújtó klasszicista és neobarokk stílusú épületet 1847 és 1857 között emelték, és többek között olyan rendezvényeknek nyújt otthont, mint a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál.
[szerkesztés] Története
A Miskolci Nemzeti Színház a köztudatban az ország első kőszínházaként él, de ez csak az ország mai területére igaz, mivel az első a kolozsvári volt. Az első színházépület 1819 és 1823 között épült fel és Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországban című darabjával nyitott augusztus 24-én. Az épület 1843. július 19-én tűz martalékává vált. A biztosítótársaság által fizetett kártérítésből és közadakozásból 1847. szeptember 3-án kezdték meg az új épület felépítését Cassano József tervei szerint. Az építkezés az ezt követő két évben részben a forradalom, részben pénzhiány miatt lelassult, csak az 50-es évek elején gyorsult fel ismét, részben annak is köszönhetően, hogy 1857-re várták Ferenc József látogatását a városban. (A császár végül nem tudott részt venni a megnyitón.)
Az új színházépületet az építkezés megkezdésének 10. évfordulóján, 1857. szeptember 3-án nyitották meg Vörösmarty Marót bán című darabjával. A vendégek közt ott volt Jókai Mór és felesége, a miskolci születésű Laborfalvi Róza is. A színház első igazgatója Latabár Endre volt, a híres Latabár-színészdinasztiából. Az épület alsó szintjén üzlethelyiségeket alakítottak ki, melyek bérleti díja részben fedezte volna a színház működését, a felsőbb szinten pedig a Nemzeti Kaszinó is helyet kapott. A színházban gyakran fellépett a magyarországi 19. századi színjátszás csillaga, Déryné Széppataki Róza.
1880-ban az épületet átépítették, modernizálták. Ekkor építették rá a tűztoronyként szolgáló tornyot. 1914-ben az addig egy részvénytársaság tulajdonában álló színház az akkor már öt éve törvényhatósági várossá nyilvánított Miskolc tulajdonába ment át.
Az 1990-es években az épületet kibővítették, az eredeti méret kétszeresére. Ma öt színpad található a 16 000 m² területű épületben:
- Nagyszínház (670 férőhelyes)
- Csarnok (80–100 férőhely)
- Játékszín (80 férőhely)
- Kamaraszínház (270 férőhely)
- Nyári színház (szabadtéri)
A színház épületében található a Színháztörténeti és Színészmúzeum is, mely a miskolci színjátszás történetének állít emléket.
Based on work by