Déva
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Déva | |
---|---|
|
|
Megye | Hunyad |
Régió | Erdély |
Tszf. magasság | 187 m |
Koordináták | |
Terület | 34 km² |
Népesség - Teljes - Népsűrűség |
69 257 (2002) 151 fő/km² |
Polgármester | Mircea Munteanu |
Déva (románul Deva, németül Diemrich): város a mai Romániában Hunyad megyében. 1920-ig Hunyad vármegye, ma Hunyad megye székhelye. Árki, Csernakeresztúr és Marosnémeti tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Vajdahunyadtól 22 km-re északra fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve az ősi magyar Gyeu személynévből származik, de más magyarázat szerint szláv eredetű. A szláv deva'
[szerkesztés] Története
A 371 m magas várhegyen már a dákok és a rómaiak idejében is vár állt, melyet a tatárjárás után IV. Béla építtetett újjá, 1264-től említik. 1264. augusztus elején itt győzte le V. István híve Csák Péter az Istvánhoz hűtlenné vált Kán László erdélyi vajda seregét.
A város melletti vár felépítését meséIde írd a nem-formázott szöveget--84.2.69.227 2007. április 2., 19:26 (CEST)Áthúzott szöveg[1]
- ^ Hivatkozás szövegének helye
Az'Dőlt szöveg'Dőlt szövegBelső hivatkozás
[szerkesztés] Alfejezet címe
li el a "Kőműves Kelemen" cimű népballada, amelyben a falakat az egyik kőműves feleségének hamujából állítják meg, hogy ne omoljanak le. 1302-től ez volt az erdélyi alvajdák székhelye. 1580 körül a várat ismét helyreállították. 1550 novemberében itt verte meg Enyingi Török János, hunyadi főispán Kászim pasa előhadát. Itt volt rabságban Dávid Ferenc, Erdély első unitárius püspöke, s itt halt meg 1579. november 15-én. A török a várat nem ostromolta. 1603. szeptember 9-én itt akarta kivégeztetni Basta az ország főurait. 1657-ben a nagyvezír a várat elfoglalta. 1704-ben kuruc kézre jutott, de Csáky András három heti ostrommal 1706-ban visszafoglalta. 1719-ig sérüléseit kijavították. 1784-ben itt végezték ki a Horea-felkelés elfogott résztvevőit. 1817-ben az ide látogató I .Ferenc elrendelte helyreállítását, amely 12 évig tartott. 1849. február 7-én Kemény Farkas seregét itt lepték meg a román felkelők, csak Bethlen megérkezése menti fel. 1849. május 27-én a várat elfoglalta a honvédsereg, de augusztus 12-én felrobbant, csak falai állnak. Augusztus 18-án itt tette le a fegyvert Bem és Guyon seregének maradványa. A 19. század második felében bukovinai székely telepesek költöztek ide. 1910-ben 8654 lakosából 5827 magyar, 2417 román és 276 német volt. 2002-ben 69.257 lakosából 61.787 román, 5.975 magyar, 878 cigány és 617 egyéb volt
[szerkesztés] Látnivalók
- A város nyugati részén 371 m magas hegy tetején állnak várának tekintélyes maradványai.
- A várhegy alatt áll az 1621-ben Bethlen Gábor által átalakított kastély a Magna Curia, ma múzeum.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Dévai Bíró Mátyás szerzetes "a magyar Luther" 1500-ban.
- Itt született Zoltán Károly történetíró 1781. február 21-én.
- Itt született Ponori Thewrewk József író, régész 1793. február 20-án.
- Itt született Salamon Ferenc történész 1825-ben.
- Itt született Szamossy Elek festőművész 1826-ban.
- Itt tevékenykedik Böjte Csaba, a dévai gyermekmentő szervezet alapítója, amely a Dévai Szent Ferenc Alapítvány nevet viseli
Hunyad megye városai | |
---|---|
Algyógy | Aninószabányatelep | Brád | Déva | Hátszeg | Hobicaurikány | Lupény | Petrilla | Petrozsény | Piski | Pusztakalán | Szászváros | Vajdahunyad | Vulkán (település) |