Dunaszentmiklós

A Gerecse-hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, kb. 200 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. olyannyira dombos, hogy alig van sík területe.

Az 1-es főútról letérve Szomód felöl közelíthető meg, illetve a 10-es főútról Neszmély és Süttő között félúton található útról érhető el. A község rendszeres távolsági autóbusz járatokkal is megközelíthető.

[szerkesztés] Nevének eredete

Középkori első okleveles említése 1382-ből való, „Zenth Myklos” formában. A falu a Szentmiklós helynevet a Szent Miklós tiszteletére szentelt templomáról kapta. A Duna előtag, utalva a közelben fekvő Duna folyóra, pedig 1913 -ban került a neve elé.

[szerkesztés] Története

A törökök az 1529. évi hadjáratuk során elpusztítoták, és a 18. századig lakatlan maradt. Az elnéptelenedett faluba Esterházy József gróf, 1733 és 1736 között Vesztfáliából katolikus németeket telepített. Az ide érkezett német telepesek egyutcás „úti falvainak” képét ma is őrzi Dunaszentmiklós. Már a nagy tájleíró, Fényes Elek is dicsérte fekvését, „kies völgyekkel szaggatott hegyes határát” 1848-ban megjelent könyvében, s említette a déli lejtők gondozott szőlőültetvényeit. 1990 óta van önálló önkormányzata, 1994 óta pedig Német Kisebbségi Önkormányzata is.

[szerkesztés] Nevezetességei

1911-ben építették a mai is látható templomukat, neogótikus stílusban, és a régi templom 1852 barokk vörös márvány oltárát, mellékoltárként építették be.
A közelében van a 427 méter magas Nagy-Somló-hegy a háromágú tölgyfával és a barlanggal.
Híresek a község löszfalba vájt, egymástól 10-15 méterre sorakozó lyukpincék. Hosszúságuk elérheti a 15 métert is, a szélességük 2 méter, a magasságuk alig haladja meg az álló ember magasságát. A pince egyik oldalán hordókban tartják a bort, a pince elé ha van hely, présházat építetek.
2000-2003 között épült a Holland üdülőfalu. Az ide települő sok holland részére.