Emigráció
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az emigráció az a folyamat, mikor valaki önként elhagyja a szülőföldjét, hogy egy másik, jobb életkörülményeket biztosító országban telepedjen le. Ez ugyanaz a folyamat, mint a bevándorlás, csak a kibocsátó ország szempontjából. A határok létrejötte előtti, vagy az azokat át nem szelő önkéntes áttelepülés a migráció. Számos ok létezik, ami miatt egy ember az emigráció mellett dönt. Ezek között vannak politikai és gazdasági okok is. Vannak olyanok is, akik egy külföldi kirándulás során találják meg a jövőbeni hitvesüket, s ezért költöznek ki külföldre. Sok, gazdag, hideg éghajlattal rendelkező néphez tartozó idős ember gondolja úgy, hogy visszavonulása után egy melegebb helyen tölti el idejét.
Sok politikai vagy gazdasági okból kivándorló megy családostul, hogy az új területen békét, vagy az adott anyaországban szűkösen rendelkezésre álló munkahelyet talál. A történelem során már számos példa volt arra, hogy egy régebben kivándorolt ember később, tehetősebben, visszaköltözik anyaországába. Ezekben az esetekben a kivándorló teljesen eltérő kultúrájú területre megy, és végig vendégnek érzi magát, nem tud beleszokni a környezetbe, és saját kultúrájukat, hagyományukat, nyelvüket továbbörökítik a gyermekeiknek. A területen eredetinek számító és a betelepedett kultúra közötti különbségek könnyen okozhatnak társadalmi konfliktusokat, ami általában kényelmetlen helyzetet teremt az „idegen” számára, akinek meg kell tanulnia a teljesen új törvényi és szociális rendszert, melyek gyakran nagymértékben eltérnek a megszokottól. Gyakran jönnek létre emigránsok által alkotott csoportok a célterületen, melyek összegyűjtik az egy helyről származókat, így segítve a könnyebb és gyorsabb beilleszkedést.
Az emigráció a 19. és a 20. században vált világméretűvé, mikor több százezer szegény család hagyta el Európát, és telepedett le Kanadában, Brazíliában, Argentínában és az USAÁban.
Az országváltás okának két tényezője van: az egyik, ami a jelenlegi lakóhely elhegyására, a másik pedig ami az új ország új lakóhelyül választátának az indoka. Az előbbit nyomó hatásnak, az utóbbit szívó hatásnak nevezzük.
[szerkesztés] Nyomó hatások
- Háború vagy egyéb fegyveres konfliktus
- éhinség vagy aszály
- katasztrófa
- szegénység
- politikai üldözés
- vallási intolerancia
- járvány
- munkavállalási lehetőségek hiánya
Ezek a tényezők általában nem hatnak a fejlett országokban, de természeti katasztrófa miatt ilyen országokból lehetséges nagy számú kivándorlás.
[szerkesztés] Szívó hatások
- Magasabb jövedelem
- alacsonyabb adó
- jobb időjárási környezet
- könnyebb munkához jutási lehetőség
- jobb egészségügyi ellátás
- jobb oktatási lehetőségek
- jobb légkör az emberek között
- családi okok
- politikai stabilitás
- vallási tolerancia
- relatív több szabadság