Francium
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
||||||||||||||||||||||
| Általános | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | francium, Fr, 87 | |||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | alkálifémek | |||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 1, 7, s | |||||||||||||||||||||
| Megjelenés | fémes | |||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | (223) g/mol | |||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Rn] 7s1 | |||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 32, 18, 8, 1 | |||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | ||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | |||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | ? 1.87 g/cm³ | |||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 300 K (27 °C, 80 °F) |
|||||||||||||||||||||
| Forráspont | ? 950 K (? 677 °C, ? °F) |
|||||||||||||||||||||
| Olvadáshő | ca. 2 kJ/mol | |||||||||||||||||||||
| Párolgáshő | ca. 65 kJ/mol | |||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | ||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | köbös tércentrált | |||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | 1 (erősen bázikus oxid) |
|||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 0.7 (Pauling-skála) | |||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 380 kJ/mol | |||||||||||||||||||||
| Egyebek | ||||||||||||||||||||||
| Mágnesesség | ? | |||||||||||||||||||||
| Elektromos ellenállás | ? 3 µΩ·m | |||||||||||||||||||||
| Hővezetőképesség | (300 K) ? 15 W/(m·K) | |||||||||||||||||||||
| CAS szám | 7440-73-5 | |||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Francium egy kémiai elem a periódusos rendszerből. Vegyjele Fr, rendszáma 87. Erősen radioaktív alkálifém, amely nagyon csekély mennyiségben megtalálható az Urán és a Tórium érceiben. Jellegzetessége, hogy ennek az elemnek a legkisebb az elektronnegativitása az összes elem közül (0,7).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Felfedezése
1939-ben fedezte fel Marguerite Perey Párizsban, így a nevét az országról, Franciaországról kapta. És egy érdekesség: Egy Brit vegyészcsapat is dolgozott azon, hogy ők fedezzék fel a Franciumot. Britiumnak szerették volna elnevezni, ám mivel a Franciák sikeresebbek voltak, övéké lett a lehetőség.
[szerkesztés] Jellemzői
A Francium az utolsó elem, amit a szabadban fedeztek fel. Eredeti neve Aktínium K volt, mivel az Aktínium (Ac) alfa-sugarainak bomlásának eredménye. Jelenleg ez a legnehezebb alkálifém.
[szerkesztés] Izotópjai
Jelenleg 34 izotópját ismerjük. (199-232-es tömegszámmal). A 22 perc felezési idővel rendelekező 223Fr izotóp létezik a legtovább, amely a 227Ac izotóp "rokon" izotópja, és egy a kettő Fr izotóp közül, amelyik a természetben is előfordul. A másik, a természetben előforduló izotóp, a 224Fr, amelyik a Tórium radioaktív sorozat tagja. Az összes ismert Fr izotóp erősen instabil. Asztáciumra (At) , vagy Rádiumra (Ra) bomlik.
[szerkesztés] Felhasználása
A Franciumnak kevés kereskedelmi felhasználása van instabilitására és ritkaságára hivatkozva. Mégis pár alkalmazása a biológiai kutatások terén. Kísérletek Franciummal kimutatták, hogy az alkálifémek képesek felhalmozódni a patkányok veséjében, a májukban, és a nyálmirigyükben. A rákos betegségek diagnosztizálásánál alkalmazható még. (Akárcsak a Cézium [Cs])
Based on work by Balesz,