Görög teknős
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Státusz: mérsékelten veszélyeztetett
|
|||||||||||||||
 Fiatal görög teknős (Testudo hermanni hermanni)
|
|||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||
| Testudo hermanni Gmelin, 1789 |
|||||||||||||||
|
|
A görög teknős (Testudo hermanni) főleg Görögországban, Horvátországban, Dél-Franciaországban, Korzikán és Olaszországban élő szárazföldi teknősfaj. 20-30 cm nagyságú. Kerek, sárga és fekete foltokkal tarkított hátpáncélja van. Különféle növényekkel, gyümölcsökkel táplálkozik, ritkán rovarokat, dögöt is fogyaszt. 1-9 tojásából 2,5 cm hosszú kisteknősök jönnek a világra. A görög teknős 100-150 évig is élhet! A tartásához CITES-engedély kell.
[szerkesztés] Alfajok
Két csoportra lehet osztani a görög teknősöket. A Testudo hermanni boettgeri alfaj a Balkánon él, a Testudo hermanni hermanni alfaj élőhelye Olaszország és Dél-Franciaország. A boettgeri alfaj nagyobb méretű, fakóbb színű, és a combpajzsa kisebb, mint a mellpajzsa. A hermanni alfaj kisebb és színesebb mintázatú, és nagyobb a combpajzsa, mint a mellpajzsa.
 |
Ez a biológiai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by