Güell-palota

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Antoni Gaudí épületei

A Güell-palota kapui

Adatok

Ország

Spanyolország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1984

A Güell-palota (katalánul Palau Güell, spanyolul Palacio Güell) Barcelonában a híres Rambláktól pár lépésre, a Calle Nou de la Rambla 3. szám alatt magasodó épület, Antoni Gaudí munkája, az UNESCO Világörökség része.

A katalán modernizmus jegyében született mű Eusebi Güell gróf megbízásának köszönhető, aki 1882-ben ismerte meg és fogadta barátságába az ifjú építész tehetséget. 1885-1889 között jött létre a palota, a gróf lakóhelynek szánta. Igen szűk területen, egy 18 méter x 12 méteres kis helyen kellett megoldania Gaudínak az épület megalkotását. A kis területet a kupola, a nagy üvegablakok és a lépcsők teszik tágassá a bent lakók számára.

A palota külsejét fehér kőburkolat, szigorú homlokzat uralja. Két kapujának íve Gaudí munkáiban később is viszontlátható, már itt a parabolaívhez fordul. Az ajtókon hullámvonalas kovácsoltvasból készült rácsdíszítés látható, mely kígyóformát idéz, s mely a 19. századi szemlélők számára meghökkentőnek bizonyult.

Az épület legalsó szintje a pince, mely piramis formájú tetővel lezárt gomba alakú oszlopokkal rendelkezik, mintegy a palota tartóoszlopaként, alapjaként.

A palota lépcsőháza monumentális hatást nyújt, csiszolt graffiti márványlapokkal rakták ki. A nagyméretű, háromemeletnyi magas központi hall kettős héjazatú parabola kupolával lett ellátva.

Tetőteraszán megjelenik a művész által oly kedvelt csempe-, illetve kerámiaburkolat. Remek kilátás nyílik innen a belváros nyüzsgő forgatagára is.

Az épületben Színháztörténeti Múzeumot és Könyvtárat találhatunk, mivel 1945-ben Barcelona városa a Güell-családtól megvásárolta a palotát és kilenc év múlva elhelyezte itt a tartományi gyűjteményt.

1984-ben az UNESCO bejegyezte Gaudí művét a Világörökség listájára.

2004 októbere és 2006 decembere között restaurálás miatt az épület zárva volt.

[szerkesztés] Források

Bereznay István: Barcelona (Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda Bp. 1982.) ISBN 963-243-205-3

Spanyolország világörökségi helyszínei

	kulturális:	Córdoba történelmi központja \| Az Alhambra, az El Generalife és az Albaicín, Granada \| Burgosi katedrális \| Az Escorial kolostor és környezete \| Antoni Gaudí épületei \| Altamira \| Segovia óvárosa és római vízvezetéke \| Oviedo és az Asztúriai Királyság \| Santiago de Compostela \| Ávila óvárosa és templomai \| Aragónia mudéjar stílusú építészete \| Toledo történelmi óvárosa \| Cáceres óvárosa \| A katedrális, az Alcázar és az Archivo de Indias Sevillában \| \| Salamanca óvárosa \| Poblet-kolostor \| Mérida régészeti műemlékei \| Santa María de Guadalupe királyi kolostor \| Cuenca történelmi városrésze \| Selyembörze \| Las Médulas \| A Katalán Zene Palotája és a Szent Kereszt és Szent Pál Kórház \| Yuso és Suso Szent Milán-kolostorai \| A Mediterrán-medence sziklafestményei \| Alcalá de Henares \| San Cristóbal de La Laguna \| Elche pálmaligete \| Lugo városfala \| Atapuerca \| Vall de Boí katalán-román stílusú templomai \| Tárraco \| Aranjuez \| Úbeda és Baeza reneszánsz műemlékei \| Vizcaya-híd \| Santiago de Compostelába vezető zarándokút (Franciaországgal közös)
	természeti:	Garajonay Nemzeti Park \| Doñana Nemzeti Park \| Ibiza élővilága és kultúrája
	kulturális/természeti:	Pireneusok – Mont Perdu (Franciaországgal közös)