Galénosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Galénosz, latinosan: Claudius Galenus Galenos (Pergamon, Kr. u. 129 – Róma, Kr. u. 199): görög orvos, filozófus.

Apja -Nikón – pergamoni építész és matematikus volt, fia számára alapos iskoláztatást tett lehetővé. Galénosz Szmirnában, Korinthoszban és Alexandriában több mint 12 évig tanult. Ifjúkorában szülővárosában a gladiátorok orvosaként tevékenykedett. 162-től orvosi tevékenységét Rómában folytatta, ahl többek között Marcus Aurelius orvosa volt. Orvosi munkái közül az elemek hippokratészi elméletéről írott művek forrásértékűek. Éleslátóan jellemzi nem csak a szimuláns betegeket, hanem kora társadalmi viszonyait is „Pósz dei exelenkhein tusz proszpoiumenusz noszun" (Hogyan kell leleplezni a betegséget színlelőket) című tanulmányában. Irodalmi szempontból legjelentősebb az életrajzi jellegű „Peri tón idión biblión" (A saját könyveiről). Előadását mitológiai képek tarkítják. Galénosz nevét a logikatörténetben az úgynevezett galénoszi alakzat őrzi, ez az arisztotelészi szillogisztika negyedik alakzata, melynek felső premisszájában a középfogalom állítmány, alsó premisszájában alany.

[szerkesztés] Források

• Pecz: Ókori lexikon

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• Orvostörténelem