Globális felmelegedés

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A globális felmelegedés az egész Földre kiterjedő, összetett időjárási jelenség, melynek során az átlaghőmérséklet évről-évre emelkedik, és ennek következtében az időjárás szélsőségesebbé válik.

Az Intergovernmental Panel on Climate Change harmadik jelentése 1,4 és 5,8 °C közötti globális átlaghőmérséklet-emelkedést jelez előre 2100-ig.^[1] Fő oka feltehetőleg, hogy az emberi civilizáció (mindenekelőtt a fejlett iparú országok) szén-dioxidot és más üvegházhatást keltő gázokat bocsát ki óriási mennyiségben. „Mindig is voltak nagyszabású éghajlati ingadozások”, körülbelül „150 éve azonban az ember jelentős mértékben befolyásolja az éghajlatot”^[2]. Hatása igen sokrétű, de az előrejelzések alapján az emberiségre nézve összességében nagyon kedvezőtlen.

"Az éghajlatváltozás a legsúlyosabb probléma, amivel napjainkban szembe kell néznünk - még a terrorizmusnál is komolyabb fenyegetést jelent." ( David A. King, a brit kormány tudományos főtanácsadója )

Tartalomjegyzék 1 Elrettentő példák 2 Szén-dioxid kibocsátás 3 Hatásai az emberiségre 4 Biológiai hatásai 4.1 Óceánok savasodása 4.2 Óceánok felmelegedése 5 Hőrekord 6 Globális felmelegedés enyhítése 7 Ózonréteg 8 Tények 9 Tudósok, akik a felmelegedés megakadályozásán dolgoznak 10 Magyar helyzet 11 Hurrikánok 2005-ben USA területén 12 Idegen nyelvű Wikipédiás cikkek a felmelegedésről 13 Kapcsolódó honlapok 13.1 Ajánlott irodalom 14 Számozott hivatkozások

[szerkesztés] Elrettentő példák

Az üvegház-hatású gázok túlzott mértékű jelenlétére, illetve hiányára jó példa a két bolygószomszédunk. A Vénusz a Földhöz nagyon hasonló méretű bolygó, és légkörének 96,5%-a szén-dioxid. Ez a légkör egy valóságos hőcsapda, emiatt a Vénusz felületi átlaghőmérséklete kb. 450 °C, és így a légkörnek köszönhetően, jóval melegebb, mint a Naphoz jóval közelebb keringő, de légkör nélküli bolygó, a Merkúr (átlaghőmérséklet 220 °C). Másik végletnek tekinthető a tömegénél fogva a légkör megtartására kevésbé képes bolygó, a Mars, ahol a lakhatóvá-tételi tervek közül valamennyi a főként szén-dioxid-jégből álló jégsapkákból történő szén-dioxid felszabadításon alapszik, mivel a felszabadított szén-dioxid - megvastagítva az amúgy főként szén-dioxidból álló légkört - a jelenleg fagyos bolygót a földi élet számára is elegendő hőmérséklettartományba melegítheti. Itt a láncreakció szerű (elszabaduló) globális felmelegedés a lakhatóság feltételeit teremthetné meg.

[szerkesztés] Szén-dioxid kibocsátás

A folyamat előrehaladásának lassítására a legjobb ismert mód az volna, ha az ipari országok radikálisan csökkentenék szén-dioxid-kibocsátásukat. Ennek ellenére 2006 májusában az amerikai energiaipari lobby szén-dioxidot népszerűsítő reklámkampányba kezdett, internetről is letölthető^[3] filmeket sugároz.^[1] A reklámkampány időzítése feltehetőleg az volt, hogy a hónap végén mutatták be a cannes-i filmfesztiválon^[4] Al Gore amerikai egyesült államokbeli politikus globális felmelegedés elleni küzdelméről szóló filmet, az An Inconvenient Truth^[5][6]-t. Japánban szén-dioxid adó bevezetését már hosszabb ideje fontolgatják, de az ipari lobbinak eddig sikerült megakadályoznia a bevezetését. A japán Környezetvédelmi Minisztérium felmérése szerint „a japánok túlnyomó része hajlandó elfogadni a szén-dioxid-adót – leginkább a szén-dioxid-kibocsátás arányában”^[7]. A terv szerint egy átlagos fogyasztású háztartás évi 5000 forint körüli adót fizetne. A szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére alkalmasak a megújuló energiaforrások, még akkor is, ha egyes megújuló energiaforrások használatával igenis történik szén-dioxid-kibocsátás (ld. biomassza, bioetanol, biodiesel). Az egy éven belül megújuló energiaforrások esetén ugyanis a felhasználáskor (pl. tüzeléskor) légkörbe kerülő szén-dioxid a növény testéből származik, és mivel a mezőgazdaság segítségével a növény 1 éven belül ismét felnő, ugyanezt a mennyiségű szén-dioxidot ki is vonja a légkörből a növekedéséhez. Vagyis az ilyen szén-dioxid-kibocsátás szigorúan zárt, és főként rövid ciklusban történik, tehát az erre alapozott energiatermelés nem emeli a légkör átlagos szén-dioxid tartalmát.

[szerkesztés] Hatásai az emberiségre

A Christian Aid humanitárius szervezet jelentése^[8] szerint csak Afrikában több mint 180 millió áldozata lehet az éghajlatváltozásnak 2100-ig, és a nyugati országok környezetszennyező gazdaságának kárát legkorábban a legszegényebbek érezhetik meg. „A jelentés szerint 2100-ig a globális átlaghőmérséklet 1,5-6 °C-kal, a tengerszint pedig 15-95 centiméterrel emelkedik. A klímaváltozás néhol áradással, máshol szárazsággal jár majd együtt. Afrika gabonatermése közel 10%-kal esik vissza, a vízért és élelemért pedig fegyveres konfliktusok alakulnak ki. Ott, ahol az éghajlat nedvesebbé válik, a malária és egyéb betegségek terjedése felgyorsul.” ^[9]

[szerkesztés] Biológiai hatásai

Az évszakok eltolódnak, megváltoznak. A kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) nevű költöző madár például a nappalok hosszához igazítja, hogy Nyugat-Afrikából mikor térjen vissza élőhelyére, de a táplálékául szolgáló hernyók szaporodási ciklusa a hőmérséklethez igazodik. Így újabban (2006) az április kb. harmadik hetében Hollandiába visszaérkező madár sokkal kevesebb táplálékot talál, mint akár 1987-ben (két héttel korábbra tolódott a hernyók megjelenése). ^[10]

"Az amazonasi esőerdők kipusztítása sok faj kihalásához vezet és egyidejűleg gyarapítja a légkör szén-dioxid-koncentrációját is."

Fenyőszú fajok elszaporodnak, hiszen az enyhébb idő ideálisabb nekik, így letarolják a fenyőfákat. Megfigyelhető, hogy invazív (nem őshonos fajok) szaporodnak el szerte a világon.

A termőterületek talajnedvessége akár 35%-kal fog csökkenni. Gyakoriabbak lesznek a tűzvészek és gyengül a növények minősége.

A nagy hőrekordok következtében a korallzátonyok elpusztulnak. 1998-ban becslések szerint - mely a 2. legmelegebb év volt - a világ korallzátonyainak 16%-a elhalt. ^[11]

[szerkesztés] Óceánok savasodása

„Az óceánok nyelik el az emberi tevékenység eredményeként keletkező szén-dioxid harmadát, naponta 25 millió tonnát.” Mivel a magasabb hőmérsékletű vízben a szén-dioxid rosszabbul oldódik, mint a hideg vízben, ezért az utóbbiak kémhatása nagyobb mértékben változik. A savas vízben a csigák, „rákok, korallok, kagylók és tengeri sünök nem tudják kiválasztani a vízből a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat”, „az antarktiszi korallok vázkiválasztó képességének csökkenése akár 50 százalékos is lehet 50-100 éven belül”. A „számos hal- és bálnafaj táplálékául szolgáló parányi „szárnyas” csigák, a pteropodák könnyen az óceán savasodásának áldozatává válhatnak”.^[12]

[szerkesztés] Óceánok felmelegedése

Az óceánok savasodása mellett felmelegedésük is változásokat okoz. A „korallok a víz melegedésének hatására kilökik szervezetükből azokat az őket színező algákat, amelyeket addig befogadtak”^[12] – a jelenség fehéredés néven ismert. A világ korallállományának egyharmada már most halott vagy halódik az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint. „A korallok fakulása a globális felmelegedés bizonyítéka” - állítja Edwin A. Hernández-Delgado tengerbiológus. Puerto Ricóhoz tartozó Culebra-sziget vizsgált koralltelepeinek 97%-a fakult ki, a víz 31,8 °C-os volt.

[szerkesztés] Hőrekord

[szerkesztés] Globális felmelegedés enyhítése

[szerkesztés] Ózonréteg

[szerkesztés] Tények

• A legutóbbi 12 évből 11 a világon mért legforróbb év volt. ^[13]
• 1,3-szer több szén-dioxid kerül az atmoszférába, mint 20 évvel ezelőtt.^[13]
• 3,1 centiméterrel nőnek a tengerek évtizedenként.^[13]
• A tengerek 3 legfelső métere melegedett fel.^[13]

[szerkesztés] Tudósok, akik a felmelegedés megakadályozásán dolgoznak

Külföldi kutatók

• Achim Steiner - ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója
• Roger Revelle
• Lonnie Thompson - gleccserkutató
• James E. Hansen
• Charles Keeling
• Edwin A. Hernández-Delgado

Magyar kutatók

"71 évesen én már nem valószínű, hogy megérem azt, amikor mindenki megelégedésére - vagy önök bánatára - a helyzet megoldódik. Önök közül azonban sokan, leszármazottak közül pedig szinte mindannyian ott lesznek. Sok szerencsét mindannyiuknak!" William K. Steve ^[14]

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (International Panel on Climate Change - IPCC) 1990-ben - az első jelentésében - már felvetette, hogy emberi tevékenység következménye a globális felmelegedés. Ezt 1995-ben megerősítették, majd 2001-re 66-99% -os bizonyosságal álították, hogy mi vagyunk a felelősök a hőmérséklet változásáért. ^[14]

"Néhány szakértő úgy véli, függetlenetlenül az ember mit tesz az üvegháztartást okozó gázok kibocsájtásának csökkentésére, majdnem biztos a mennyiség megduplázódik 2100-ig."

[szerkesztés] Magyar helyzet

"A Duna-Tisza közén a talajvízszint jelentősen, helyenként 6-7 méterrel csökkent. A nem megfelelő öntözés miatt mintegy 10,000 négyzetkilométer nagyságú területet elsivatagosodás fenyeget."^[15]

[szerkesztés] Hurrikánok 2005-ben USA területén

Arlene Bret Cindy Dennis Emily Franklin Gret

Harvey Irene Jose Katrina Lee Maria Nate

Ophelia Philippe Rita Stan Tammy Vince Wilma

Alpha Beta Delta Epsilon Zeta

[szerkesztés] Idegen nyelvű Wikipédiás cikkek a felmelegedésről

• Angol Wikipédia global warming cikke

[szerkesztés] Kapcsolódó honlapok

• CO₂ melegíti az alsó, hűti a felső légkört.
• Kellemetlen igazság
• Éghajlatváltozás a világban
• Al Gore An Inconvenient Truth című filmjének nyelvű honlapja - angol nyelű
• Globális felmelegedésről, dolgozat
• Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (International Panel on Climate Change - IPCC) weboldala - angol nyelű
• Cordis News - (2007-02-02) - angol nyelvű
• United Nations Environment Programme - angol nyelű
• Gleccserek és a sízés jövője - (2005-07-25)
• Megfagyunk vagy megsülünk? - Index.hu (2007-02-01)
• 2007 lesz az eddigi legmelegebb év - Index.hu (2007-02-01)
• GLOBALIS FELMELEGEDÉS ÉS ATOMENERGIA - Fizikai Szemle 1999/6. 237.o.
• ELTE cikk - tipp!
• 14-18 éveseknek a globális felmelegedésről
• Reflex magazin felmelegedéssel foglalkozó cikke
• globális felmelegedés megoldási javaslatok - (2007-03-19)
• 2006/2007 enyhe tele
• Sulinet felmelegedéssel foglalkozó cikke
• A repülőgépek jelentősen hozzájárulnak a globális felmelegedéshez
• XV.SZIMPÓZIUM
• Nem úgy ragyog a Nap, mint régen. (2007-02-22)
• megoldási javaslatok (2006-10-20)
• Megoldási javaslatok 2
• Globális felmelegedésről szóló cikkek a Critical Biomass-on

[szerkesztés] Ajánlott irodalom

• Magyar Hidrológiai Társaság
• ~150 db könyv: folyó, tó, tenger, vizes terület, felszín alatti víz, vízminőség, vízvédelem, ivóvíz, szennyvíz témakörben
• Czigler László: Ne zavard a vizeinket-(2005)
• Takács-Sánta András: Éghajlatváltozás a világon és Magyarországon-(2005)
• Z.Kárpát Dániel Háborúk a vízért a XXI.században-(2004)

[szerkesztés] Számozott hivatkozások

1. ^ ^{1,0 1,1} Szén-dioxid: szerintük szennyezés, szerintünk élet Greenfo.hu, 2006. május 20.
2. ^ Fotó a 35 ezer éves mamutbébiről Geographic.hu, 2006. június 2.
3. ^ http://streams.cei.org two 60-second television spots
4. ^ Cannes: Ökokatasztrófa és voyeurködés Origo.hu, 2006. május 22.
5. ^ Al Gore nyugtalanítja az embereket Origo.hu, 2006. április 11.
6. ^ Al Gore An Inconvenient Truth című filmjének angol nyelvű honlapja
7. ^ Háztartási szén-dioxid adó Lelegzet.hu, 2005. december
8. ^ The climate of poverty: facts fears and hope Christian Aid 2006. május
9. ^ A National Geographic Magyarország összefoglaló cikke a Christian Aid 2006. május 16-án nyilvánosságra hozott tanulmányáról
10. ^ A National Geographic Magyarország cikke a kormos légykapóról és a hernyókról
11. ^ Al Gore: Kellemetlen igazság, 2006.
12. ^ ^{12,0 12,1} Veszélyben az óceánok Geographic.hu, 2006. június 2.
13. ^ ^{13,0 13,1 13,2 13,3} New Scientist:2007 feb.10.
14. ^ ^{14,0 14,1} The New York Times: William K. Steve 2007, magyarra fordítva: Reflex - 2007.március. IV.évf. 3.szám http://www.reflexmagazin.hu .
15. ^ Az uniós Magyarország tudománypolitikája mta.hu, 2005. szeptember 27.