Gnézda

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gnézda, (szlovákul Hniezdne, korábban Gňazda, németül Kniesen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2001-ben 1394 lakosából 1332 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Nevezetességei
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Ólublótól 3 km-re nyugatra a Poprád-folyó partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A települést egy Miklós nevű bíró alapította a 13. század közepén a német soltészjog alapján Gnezdna néven. 1286-ban Knysen néven említik először. 1412-ben Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott. 1412-től 1772-ig Lengyelországhoz tartozott. Később újabb privilégiumokat kapoot, melyek közül a legjelentősebb, hogy 1562-ben és 1566-ban megerősítették ősi adómentességi jogait. Ebben az időszakban kezdett kifejlődni a kézművesség is a városban. Lakói közt szabók, csizmadiák, kovácsok, sörfőzők voltak, akik 1636-ban céhekbe tömörültek. A 17. században alapították a település első egyházi iskoláját. 1696-ban egy tűzvészben 96 lakóház égett le, 1706-ban az egész város a templommal együtt leégett. Városképe a 18. század folyamán kezdett kialakulni, amikor számos későbarokk ház épült itt. A 19. században épültek jelentősebb épületei, 1820-ban a templom, 1840-ben a régi iskola, 1880-ban a városháza épült meg. Kénes forrására ekkor épült fel az első fürdő is, melyet a 20. század első felében korszerűsítettek, de a II. világháborúban tönkrement. Az 1877-es tűzvészben a templomtól a kismalomig az összes ház leégett. 1910-ben 1080, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 1912-ben egy újabb tűzben a templom és tornya is károkat szenvedett. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott. Lakossága 1946-ig német többségű volt, ekkor a németeket kitelepítették.

[szerkesztés] Nevezetességei

Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 1820-ban épült klasszisista stílusban. Barokk oltárai a 18. században készültek.
A városháza épülete 1880-ban épült.
A központban a 18. századi szepességi építészet számos gyöngyszeme látható, falain a Szent Családot, a Szent Keresztet és Szent Flóriánt ábrázoló faliképekkel.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Az Ólublói járás települései

Ólubló (Stará Ľubovňa)

Abroncsos (Obručné) · Alsózúgó (Nižné Ružbachy) · Berkenyéd (Jarabina) · Csércs (Čirč) · Erdős (Lesnica) · Feketekút (Šambron) · Felsőkánya (Šarišské Jastrabie) · Felsőzúgó (Vyšné Ružbachy) · Gnézda (Hniezdne) · Györkvágása (Ďurková) · Hajtóka (Hajtovka) · Hársád (Litmanová) · Határhely (Hraničné) · Helivágása (Haligovce) · Hosszúvágás (Legnava) · Kalács (Kolačkov) · Kijó (Kyjov) · Kishárs (Malý Lipník) · Kislomnic (Lomnička) · Komlóskert (Chmeľnica) · Kormos (Hromoš) · Kövesfalva (Kamienka) · Kristályfalu (Veľká Lesná) · Kriványpusztamező (Pusté Pole) · Lackvágása (Lacková) · Lublókorompa (Kremná) · Lubotény (Ľubotín) · Máté (Matysová) · Nagyhársas (Veľký Lipník) · Nagymajor (Stráňany) · Orló (Orlov) · Palocsa (Plaveč) · Palonca (Plavnica) · Podolin (Podolínec) · Poprádfalu (Forbasy) · Poprádófalu (Starina) · Poprádökrös (Ruská Voľa nad Popradom) · Poprádremete (Mníšek nad Popradom) · Pusztamező (Vislanka) · Sárosújlak (Údol) · Szepesjakabfalva (Jakubany) · Szulin (Sulín) · Újlubló (Nová Ľubovňa)