Grafit

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jellegzetes fémfényű, tömeges grafit.

A grafit a terméselemek csoportjába tartozó ásványfaj. Elnevezése a görög graphein, írni szóból származik.

Tartalomjegyzék

1 Kémiai és fizikai tulajdonságai
2 Megjelenési formái
3 Előfordulása, képződése
4 Felhasználása
5 Rokon ásványfajok

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

Képlete: C (szén)
Szimmetriája: α-grafit hexagonális (hexagonális holoéderes), α'-grafit trigonális (ditrigonális szkalenoéderes)
Sűrűsége: 2,15 g/cm³
Keménysége: 1 (a Mohs-féle keménységi skálán)
Hasadása: kitűnően hasad és könnyen transzlatálható
Színe: acélszürke, vasfekete; nem átlátszó (opak)
Porszíne: fekete fénylő
Fénye: fémfényű vagy fénytelen
Egyéb jellegzetes tulajdonságai: A gyémánttal ellentétben vezeti az elektromosságot.
Olvadáspontja: kb. 3700 °C-on

[szerkesztés] Megjelenési formái

Grafitrács

Szerkezete jellegzetes rétegrács. A hexagonális hálózatú rétegekben az atomok távolsága (1,42 Ǻ) kisebb minta a gyémántrácsban (1,542 Ǻ), míg két szomszédos réteg 3,35 Ǻ (10 Ǻ = 1 nm) távolságra van egymástól. A rétegsíkokat gyenge van-der-Waals erők tartják össze.

Fejlett lapokkal határolt, jókristályos alakban ritka, többnyire pikkelyes-leveles vagy vaskos, szemcsés, néha földes halmazokban jelenik meg.

[szerkesztés] Előfordulása, képződése

Metamorf eredet – Metamorfizált kőzetekben szerves eredetű grafit képződik kőszenes üledékekből, nyomás és hőmérséklet együttes hatására, de kontakt metamorf hatásra is keletkezik.
Magmás keletkezés – Gránitpegmatitokban, gránit-mészkő kontaktusán, valamint hidrotermális képződése is ismert.
Meteorit ásvány – Főként vas-, de egyes szilikátmeteoritokban is megtalálható kisebb-nagyobb gumókban.