György István moldvai fejedelem

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk vagy szakasz nem idézi a forrásokat, amelyek alapján készült.
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 februárjából származik.

György István, vagyis Gheorghe Ştefan Moldva fejedelme volt 1653. április 13. – 1653. május 8., illetve 1653. július 16. – 1658. március 13. között.

Vasile Lupu udvari kancellárja volt, és a fejedelem ellensége, a havasalföldi Matei Basarab bújtotta lázadásra, de II. Rákóczi György is támogatta. A lázadásra egyrészt az volt az ürügy, hogy a fejedelem gúnyt űzött a feleségéből, másrészt pedig az, hogy Vasile Lupu előnyben részesítette a görögöket. György István elűzte Vasile Luput, aki a kozákoknál talált menedéket, majd visszatért és Popricani-nál vereséget mért volt kancellárjára, aki elárulta. György István Havasalföldre menekült. Vasile Lupu oda is követte, de Matei Basarab legyőzte, így Lupu végleg elvesztette a trónt és a tatárokhoz, majd Konstantinápolyba menekült.

György István 1653-ban megvásárolta a törökök általi elismerést. A szükséges összeg előteremtéséhez új adókat vetett ki. Zaklatta a görögöket és Vasile Lupu rokonait, ezzel kiváltotta azt, hogy Konstantinápolyban panaszkodjanak és intrikáljanak ellene. A törökök a Rákóczival kötött szövetséget sem nézték jó szemmel, különösen, hogy Rákóczi szövetkezett Havasalfölddel, Moldvával, Svédországgal, Brandenburggal és a kozákokkal is. A porta, attól tartva, hogy ez a szövetség ellene is fordulhat, 1658-ban lecserélte a fejedelmet, Ghica Györgyöt ültetve helyére. György István a havasalföldi Constantin Şerban Basarab és Rákóczi segítségével megpróbált vissztérni, de vereséget szenvedett. Ez után 1662-ben Lengyelországban és Ausztriában, 1665-ben Brandenburgban, Moszkvában és Svédországban bújodosott. 1668-ban elhagyatva halt meg Szczecinben, majd felesége visszahozatta az országba a holttestét. Feltételezik, hogy a caşini kolostorban val eltemetve.