Gyorsulás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A fizikában a gyorsulás (jele: a) a sebesség változási gyorsasága (idő szerinti deriváltja). A gyorsulás egy vektormennyiség, amelynek a dimenziója hosszúság/idő². Az SI mértékegységrendszerben az egysége méter/másodperc².
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Egyenes vonalú mozgás gyorsulása
Ha a sebességváltozást osztom az eltelt idővel, akkor az átlagos gyorsulást kapom.
Pillanatnyi értéket akkor kapok, ha az időtartamot minden határon túl csökkentem, azzal nullához tartok. A hányadosnak ezt a határértékét deriváltnak nevezem (a sebesség idő szerinti deriváltja). A gyorsulás pillanatnyi értékét a szokásos jelölésekkel (Δ helyett ha nullához tartok az időtartammal d-t írok) így írhatom fel:
(Egyenes vonalú mozgásnál a gyorsulásnak előjelet tulajdoníthatok: a pozitív érték gyorsulást a negatív érték lassulást jelent. Az előző esetben tulajdonképpen vektorkomponensekkel számolok, ahol a sebesség irányában veszem fel a pozitív irányt.)
[szerkesztés] Általánosítás
Ha görbe vonalú mozgásom van, akkor a gyorsulást vektorként kell tekinteni, mely a sebességvektor idő szerinti deriváltja:
ahol a a gyorsulásvektor, v a sebesség m/s-ban kifejezve és t az idő másodpercben. Ennek a képletnek az alapján a gyorsulás mértékegysége m/(s·s) vagy m/s² ("méter per szekundumnégyzet"nek olvasva).
Ha véges időtartammal számolok, akkor az átlagos gyorsulást ()kapom :
a kezdeti sebesség (m/s), a végsebesség (m/s) és t az eltelt idő (s). Egyenletesen gyorsuló mozgás (pl. szabadesés) esetén ez annak állandó gyorsulásával egyezik.
Görbe vonalú mozgásnál a gyorsulás felbontható érintőirányú (tangenciális) gyorsulásra (at), és arra merőleges, úgynevezett centripetális gyorsulásra (acp), melyek nagysága a kövekezőképp számolható:
- (a sebességnagyság változásából származik),
- (a sebességirány változásából származik).
ahol v a sebesség nagyságát, ω a szögsebességet, r a simuló kör sugarát jelöli.
[szerkesztés] A gravitációs gyorsulás
Egyik legismertebb gyorsulási állandó a g, egy g a Föld gravitációja által okozott gyorsulás a tengerszinten a 45° szélességi fokon (Párizs környékén) mennyiségileg körülbelül 9,81 m/s².
[szerkesztés] A gyorsulás és erő kapcsolata
A klasszikus mechanikában az a gyorsulás az erő (F) és a tömeg (m) függvénye, amit Newton második törvénye fejez ki: