Héber írás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Héber ábécé
Típus:	mássalhangzó-írás
Nyelvek:	héber, jiddis, ladino, judeo-arab és mások
Időszak:	Kr. e. 300-tól napjainkig
Felmenők:	ókánaánita ábécé  föníciai ábécé   arámi írás    Héber ábécé
Unicode tartomány:	U+0590-től U+05FF-ig, U+FB1D-től U+FB40-ig
ISO 15924 kód:	hebr
Megjegyzés: Ez az oldal Unicode-ban kódolt IPA fonetikai jeleket tartalmazhat. Lásd az IPA szócikket további információkért.

A héber mássalhangzóírás olyan 22 betűből álló jelsorozat, amelyet a héber nyelv írására használnak. Ezekből a betűkből öt eltérő alakkal jelentkezik, ha a szó végére kerül. A héber írást – kis módosításokkal – a zsidó diaszpóra számos más nyelvének írására is használják: ilyen többek közt a jiddis, a ladino és a judeo-arab. Az írás jobbról balra halad.

Az "ábécé"-t jelentő héber szó (אלף-בית; alef-bet) a héber ábécé első két betűjének nevéből származik. Eredetileg tisztán mássalhangzóírás volt; vagy, más szavakkal, csupán mássalhangzók jelölésére szolgáló betűi voltak. A későbbiek során kifejlődtek a magánhangzó-jelölés módjai is: először a mássalhangzóbetűket magánhangzók jelölésére is használták, majd kialakult a segédjelek (nikud) rendszere.

A héber ábécében a betűk száma, sorrendje, neve és fonetikai értéke megegyezik az arámi ábécé jeleinek hasonló tulajdonságaival, mivel mindkettő a főníciai ábécé átvétele.

A héber írására szolháló korszerű változat a Kr. e. 3. század során alakult ki az arámiból, amit a nyelv írására a Kr. e. 6. sz. óta használtak. Ezt megelőzően a héber az óhéber írással íratott, amely az i. e. 10 században jött létre a főníciai ábécé nyomán – a szamaritánusok ezutóbbi változatot még mindig használják vallásos célú íratokban.

[szerkesztés] Története

A héber írás történetében nagy fordulatot idézett elő a babiloni fogság. Kr. e. 598 és 596 között II. Nabú-kudurri-uszur erőszakkal Babilonba telepítette a zsidóság nagy részét. Mintegy egy fél évszázad múltán Kürosz perzsa uralkodó megengedte a hazaköltözésüket.

Időközben a zsidók átvették az arámi ábécének az egész Közel-Keleten elterjedt és kedvelt betűit. A Kr. e. 6. századtól kezdve a gömbölyded, hajlékony vonalvezetésű arámi betűkkel írták a héber szövegeket, egyelőre mit sem változtatva azok formáján. Mintegy 200 év alatt kialakították sajátos, máig megőrzött betűtípusukat, a kvadrátát, a tulajdonképpeni héber írást. Ennek a formának a megjelenése a Kr. e. 3. századra tehető.

Az új betűtípus egy kis négyzetet töltött ki. Megtartották a jobbról-balra haladó sorvezetést. A mássalhangzók írásának közös gyengéje volt, hogy a magánhangzók hiánya miatt hellyel-közzel bizonytalanná vált az írott szöveg olvasása. Ez a veszély még a nagy tömegben együtt élő népeknél is fennállt, ahol pedig szájról-szájra hagyományozták a helyes olvasást. A zsidóság külső hatások miatt szétszóródott (diaszpóra), nyelve holt nyelvvé vált, s mindez tovább növelte az olvasás nehézségeit. Előbb úgy próbáltak segíteni ezen, hogy az ún. félmássalhangzók betűit magánhangzóként is kezdték szerepeltetni. Ezzel sem sikerült teljesen kiküszöbölni az írott szövegek értelmezési nehézségét: assan áttértek a pontok és vonások mellékjelként való alkalmazására. Az 5-6. században a héber írásnak két változata is kialakult:

• a palesztinai;
• a babiloni.

A későbbi Biblia-kiadások azonban nem ezeket tartották fenn, hanem a 8. század végén bevezetett, ún. tibériási gyakorlatot alkalmazták, mivel a Galileában, a Genezáreti-tó mellett fekvő Tibériás városa volt a Biblia tanulmányozásának fő központja, ahol a betűk alá és fölé helyezett pontokkal és vonásokkal jelölték a magánhangzókat.

A kvadráta szolgált alapul a szép héber nyomdabetűk, valamint a modern héber írás spanyol (széfárd), lengyel-német (askenázi), levantei és marokkói változatának kialakulásához is.

[szerkesztés] Rövid táblázat

A héber ábécé az alább közölt írásjegyekből áll. Az öt eltérő szóvégi alakú betű alapalkjuk alatt található.

Alef	Bet/Vet	Gimel	Dalet	He	Vav	Zayin	Khet	Tet	Yod	Kaf/Khaf
א	ב	ג	ד	ה	ו	ז	ח	ט	י	כ
										ך
Lamed	Mem	Nun	Samekh	Ayin	Pe/Fe	Tsadi	Kuf	Resh	Shin/Sin	Tav
ל	מ	נ	ס	ע	פ	צ	ק	ר	ש	ת
	ם	ן			ף	ץ