Harrán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Mezopotámia földrajza | |
|---|---|
| Eufrátesz | Tigris |
| Asszíria | |
| Babilónia | |
| Sumer | Akkád |
| Tengerföld | |
| Sumer városok | |
|
|
| Akkád városok | |
| Babilóniai városok | |
|
|
| Asszíriai városok | |
|
|
| Egyéb városok | |
|
|
| szerkeszt | |
Harrán, latinosan Carrhae, mai török nevén Sultantepe észak-mezopotámiai város volt, közel Anatólia és a történelmi Szíria határához. A Kr. e. 1. évezredben tett szert nagyobb jelentőségre, mint kereskedelmi csomópont és Szín holdisten kultuszhelye.
Ninive Kr. e. 612-es lerombolása után az asszír hadsereg és adminisztráció maradékai Harránban rendezkedtek be II. Assur-uballit vezetésével, de verték meg Kr. e. 609-ben vereséget szenvedtek az újbabiloni erőktől. A későbbiekben a Szeleukida Birodalom része és Oszrhoéné tartomány székhelye lett. A parthus hódítás során önállósodott, és arab Abgarida fejedelmei Kr. e. 132 – Kr. u. 114 között teljes önállóságot élveztek, majd Traianus keleti hadjárata során Róma félautonóm vazallusaivá lettek. A 3. század elején olvasztották a birodalomba egyszerű provincia|provinciaként.
Kr. e. 53-ban a város mellett pusztult el Marcus Licinius Crassus hadserege vezérével együtt a parthusokkal vívott harcban (ld. carrhae-i csata). 217-ben Caracallát szintén itt gyilkolták meg, majd 296-ban Galerius vereséget szenvedett az újperzsa hadseregtől. Ettől kezdve a 7. századi arab hódításig perzsa kézen maradt a város. A kereszténység és a helyi pogány képzetek hatására alakult ki a 11. században kihalt jazdánita keresztény szekta.
A város a muszlimok uralma alatt is megőrizte fontosságát, elsősorban kulturális tekintetben. II. Marván Omajjád kalifa (744–750) Harránt tette meg székhelyévé.
Jelenleg Törökország területén található, híres agyagból tapasztott „méhkaptár”-házairól.
Based on work by