Homonna

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Homonna (szlovákul Humenné, németül Homenau) város Szlovákiában. Az Eperjesi kerület Homonnai járásának székhelye.

Homonna helye Szlovákiában

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Nevezetességei
5 Híres emberek
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Eperjestől 70 km-re keletre, a Laborc folyó partján fekszik. (é. sz. 48°55′60’’ k. h. 21°55′0’’)

[szerkesztés] Nevének eredete

A szlovák humenné szérűs, csűrös helyet jelent.

A Homonnay-kastély

[szerkesztés] Története

A város területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszak óta élnek emberek. Első írásos említése 1317-ből származik, ez arról szól hogy Károly Róbert hűségéért birtokot a Drugeth családnak adja. A család ezután évszázadokig meghatározója volt a település fejlődésének. Még a 14. században a nekik adományozott területen ferencesek telepedtek itt le, akik kolostort is építettek. Az 1330-as években Homonna vámszedőhely lett. 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi plébániáját és Szent Péter tiszteletére szentelt plébániatemplomát. Városi kiváltságait Mátyás királytól kapta. Az 1470-ben és 1484 keltezett oklevelek a települést oppidiumként említik. Pecsétje a 15. századból származik "Sigillum civitatis Homonna" felirattal. Már 1449-ben állt Homonnay György kastélya, melyet ekkor foglaltak el a husziták, majd Mátyás verte ki őket. 1527-ben itt húzódott meg egy ideig Szapolyai János a tokaji vesztes csata után. Jelentős változást hozott Homonna életében a kollégium megalapítása 1613. november 23-án, melyet azonban 1630-ban Ungvárra telepítettek át. 1619-ben a város határában vívott véres csatát Drugeth György I. Rákóczi Györggyel. A várkastélyt 1619 és 1641 között építették újjá. 1638-ban III. Ferdinánd császártól vásártartási jogot kapott. Sorra alakultak céhei is, elsőként a 1603-ban a mészárosok céhe. 1684-ben Homonna várkastélyát Drugeth Zsigmond halála után Thököly Imre szerezte meg. Később I. Lipót császár a Zichy és az Althan családnak adta, majd a Csáky és Wandermáth családé volt. 1787-ben bástyáit lebontották, de a kastély ma is épen áll. 1796-ban 148 kézműves működött a településen. A 18. század végére azonban a fejlődés megtorpant és a település veszített korábbi jelentőségéből. Továbbra is működött a sókereskedelmet ellenőrző sóhivatala. 1778-ban leégett a település régi plébániatemploma és 150 évre a kolostortemplom lett Homonna plébániatemploma. 1787-ben 1914 lakosa volt. A város fejlődése a 19. században indult meg újra, amikor új urai az Andrássyak lettek. Nagyszámú szlovák, magyar, ruszin és zsidó lakosság érkezett ide. 1828-ban a lakosság száma már 2666 volt. Megindult a terjeszkedés, új utcák nyíltak. 1874-ben a vasútvonal is elérte a várost, mely így vasúti összeköttetésbe került Budapesttel és Lengyelországgal is. Új iskolái nyíltak, 1877-ben faipari szakiskola, 1899-ben kereskedelmi iskola nyitotta meg kapuit. 1910-ben 4508 lakosából 1724 magyar, 1389 szlovák és 952 német volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Homonnai járásának székhelye volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemploma gótikus eredetű, később barokkizálták.
Homonnay-kastély a 15. században épült, 1619 és 1641 között reneszánsz várkastéllyá építették át. A 18. században barokk stílusban építették át. Bástyáit 1787-ben bontották le. A 19. században belsejét korszerűsítették. Ma a városi múzeum működik benne.
Szűz Mária tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1767-ben épült barokk-klsszicista stílusban
Evangélikus temploma 1890-ben épült neogótikus stílusban.
Kálváriatemplomát 1891-ben neoklasszicista stílusban építették.
Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt ortodox temploma.
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt görög katolikus temploma.
A Szentlélek tiszteletére szentelt görög katolikus temploma.
Falumúzeuma 1972 és 1984 között létesült. Legjelentősebb műemléke az Újszékről származó 1754-ben épített Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt fatemplom. Ikonosztáza 18. századi.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1817. február 7-én Trefort Ágoston író, kultuszminiszter.
Itt született 1902. szeptember 8-án Oláh György újságíró, politikus a jobboldali radikalizmus vezéralakja.