I. Theodor nikaiai császár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. (Laszkarisz) Theodor (1206-1222) a Nikaiai Császárság alapító uralkodója
Nemesi családban született 1174-ben, és III. Alexiosz egyik lányát vette feleségül. Konstantinápoly ostromakor kitüntette magát, majd Nikaiába menekült, ahol elsősorban Bithüniából érkező görög menekültekkel vette körül magát. Városába hamarosan tódultak a jogfosztott hellének. 1204-ben megverték a keresztesek, de szerencséjére Bulgáriában lázadások törtek ki, és az ellene indított latin sereget átvezényelték az északi határra. Theodor hozzálátott egy Nikaia központú állam létrehozásához, és 1206-ban népe császárrá kiáltotta ki. Az elkövetkezendő néhány évben makacs harcot folytatott az ifjú országát körbevevő ellenségek ellen, többször megvédte a császárságát Flandriai Henrik latin császár csapatai, az ikóniumi szultán és I. (Komnénosz) Alexiosz Megasz trapezunti uralkodó ellen, illetve 1210-ben az őt háborúra kényszerítő III. Alexiosz excsászárral szemben is győzedelmeskedett: ellenfelét elfogta a piszidani csatában, a várost pedig megszerezte a törököktől. Uralma végére körülbelül a korábbi kis-ázsiai tartományokat birtokolhatta. Elszántsága és katonai képességei révén nemcsak, hogy megmentette a Bizánci Birodalmat, de a keresztes államok későbbi vereségét is megalapozta.
| Előző uralkodó: V. Alexiosz |
Bizánci császár Laszkarisz-dinasztia |
Következő uralkodó: III. János nikaiai császár |
Based on work by