Nicea
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nicea (latinosan) vagy Nikaia (görögösen) kisázsiai város az Izniki-tó keleti partján, mai neve Iznik (Törökország). I. Antigonosz alapította Antigoneia néven, majd Kr. e. 301. körül Lüszimakhosz makedón király újjáalapította és felesége után a Nikaia nevet adta neki.
A város az I. egyetemes zsinat helyszíne volt 325-ben. Ennek a zsinatnak, amit Nagy Konstantin császár hívott össze I. Szilveszter pápa idején és amelyen mintegy 300, csaknem kizárólag keleti püspök vett részt – fő témája az arianizmus volt. A zsinat megfogalmazta a nikaiai hitvallást, és benne ünnepélyesen kifejezte a Fiú istenségét és az Atyával való egylényegűségét („homousziosz”; 125). – Az I. Adorján pápa idején 787. szeptember 24-től október 23-ig megtartott II. nikaiai zsinat (a 7. egyetemes zsinat) a „képek tiszteletét” mondta ki a keleti egyház „képrombolási” vitájában (600-609).
A várost 1080-ban a szeldzsukok foglalták el, majd 1097-ben az első keresztes hadjáratban a keresztes lovagok, akik visszaadták a Bizánci Birodalomnak. 1024-ben, miután a keresztesek a negyedik keresztes hadjáratban elfoglalták Konstantinápolyt, Theodor Laszkarisz Nikaiába vonult száműzetésbe és megalapította a Nikaiai Császárságot, amely a bizánci hagyományt folytatta. 1261-ben, amikor a görögök visszafoglalták Konstantinápolyt, Nikaia elvesztette a fővárosi rangot. 1331-ben a város az Oszmán Birodalom része lett.