New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Nikaiai Császárság - Wikipédia

Nikaiai Császárság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Nikaiai Császárság volt a Bizánci Birodalom legnagyobb görögök által alapított utódállama a IV. keresztes hadjárat után. 1204-1261 között állt fenn, amikor is Konstantinápoly visszafoglalásával újra létrejött a Bizánci Birodalom.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Alapítás

1204-ben a keresztes hadak elfoglalták Konstantinápolyt. V. Alexiosz császár elmenekült, és így tett III. Alexiosz veje, a kitartóan védekező Theodor Laszkarisz is. Székhelyét Nikaiában rendezte be, ahol 1206-ban az elmenekült pátriárka áldásával a nép császárrá kiáltotta ki.

A keresztesek által alapított Latin Császárság meglehetősen gyenge ellenőrzést gyakorolt a volt bizánci területek felett, ahol épp ezért görög utódállamok jöhettek létre (Nikaia mellett az Epiruszi Despotátus és a Trapezunti Császárság), melyek közül azonban Theodor és utódainak birodalma volt a legerősebb és a legjobb pozícióban ahhoz, hogy visszaszerezze a fővárost. Theodor nem azonnal arathatott sikert: 1204-ben Poemanenum és Bursa mellett vereséget szenvedett a latinoktól, ám kezére játszott a bolgárok megerősödése – Kaloján cár támadásai miatt I. Balduin seregét átvezényelték a Balkánra. A trapezunti támadókkal már sikeresen megbírkózott a nikaiai hadsereg.

Az elkövetkező években több szövetség és fegyverszünet köttetett és töretett meg mindegyik résztvevő részéről a latinok, görögök, szeldzsukok és bolgárok küzdelmében. Theodor a trónigényét többféleképpen is próbálta megerősíteni: új konstantinápolyi pátriárkát nevezett ki, és 1219-ben elvette Flandriai Jolánta lányát, ám 1222-ben elhunyt, és veje, Dukász János lett a császár.

[szerkesztés] Terjeszkedés

1224-ben a latin Thesszalonikéi Királyságot elfoglalta I. Theodor epiruszi despota, ám 1230-ban megsemmisítő vereséget szenvedett a bolgároktól. Trapezunt sohasem képviselt jelentős katonai erőt, így Nikaia maradt az egyetlen valamirevaló bizánci utódállam. III. János terjeszkedett az Égei-tenger térségében, és 1235-ben lepaktált II. Iván bolgár cárral, és beleegyezett, hogy az kiterjessze hatalmát Thesszaloníkire és Epiruszra. 1242-ben mongol támadás érte a Nikaiai Császárság nyugati szomszédját, az Ikóniumi Szultánságot, mely nekik köszönhetően megszűnt fenyegetésnek lenni az eredetileg szintén betöréstől tartó III. János birodalmára nézve.

1245-ben János szövetkezett a Német-Római Birodalommal, és elvette II. Frigyes császár leányát, Konstancia Annát. Közben birodalma egyre erősödött: 1248-ra leszámolt a bolgárokkal, és körbevette a Latin Császárságot, melytől élete végéig (1254) mind több területet hódított el.

II. Theodor idején a bolgárok fellázadtak Thrákiában, ám a császár leverte őket. Az Epiruszi Despotátus is szövetkezett az Akháj Fejedelemséggel illetve a Szicíliai Királysággal, immár nyíltan nikaiai-ellenes éllel. Az összecsapásra azonban már az ifjú IV. János uralkodása (és Palaiologosz Mihály régenssége) alatt került sor. Az 1259-es pelagóniai csatában legyőzték az ellenük küldött szövetséges erőket.

[szerkesztés] Konstantinápoly visszafoglalása

1260-ban Mihály megkezdte Konstantinápoly ostromát, mellyel már III. János is hiába próbálkozott. A velenceiek által támogatott Latin Császárság ellen szövetkezett Genovával. Tábornoka, Alexiosz Sztratégopoulosz hónapokon keresztül tanulmányozta a várost az ostromra készülve, majd 1261 júliusában, mikor a latin haderő jelentős része a városon kívül harcolt, meggyőzte az őrséget, hogy nyissa meg a kapukat a görögök előtt. A városba érve porig égették a velencei negyedet.

VIII. Mihályt hamarosan elismerték császárnak, ezzel ismét létrejött a Bizánci Birodalom. A lakosság mindvégig a Nikaiai Császárságot tekintette a jogfolytonosságot garantáló államnak, noha a Trapezunti Császárságban szintén az Angelosz-császárok rokonai uralkodtak. Az új bizánci uralkodók a végig fennmaradó keresztes és görög utódállamokkal, illetve a hamarosan jelentkező oszmán török fenyegetéssel is kénytelenek voltak szembenézni.

[szerkesztés] Nikaiai Császárok

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu