Jogász

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jogászoknak összefoglaló néven a jogi foglalkozást folytató személyeket nevezzük. A jogászok kiemelkedő (de messze nem kizárólagos) szerepet töltenek be a jogalkalmazásban. (Néha tévedésből a jogi személyt azonosítják a jogvégzett személyekkel, holott a jogi személy csak szervezetekkel kapcsolatban használható jogi fogalom).

Tartalomjegyzék 1 A jogászok szakosodása 2 A jogászi foglalkozások 3 A jogászi hivatás története Magyarországon 4 Az ügyvédek 5 A jogtanácsosok 6 A jogtanácsos 7 Bírák 8 A közjegyzők 9 Jogászok más országokban 9.1 Az Amerikai Egyesült Államokban 10 Jogászképzés Magyarországon 10.1 Jogi egyetemek 10.2 A jogászok továbbképzése 11 Jogászképzés Amerikában

[szerkesztés] A jogászok szakosodása

Magyarországon az egyetemi jogi képzésben még nem válik el, hogy ki melyik jogalkalmazási területen és milyen szerepben dolgozik majd. A büntetőjog alkalmazásában, a büntetőperben élesen elválik egymástól a vádló (ügyész), a védő (ügyvéd) és a pert ítélettel eldöntő bíró szerepe és személye. Összeférhetetlenségi szabályok akadályozzák, hogy ugyanannak az ügynek az eldöntésében ugyanaz a személy különböző pozíciókban (pl. ügyvéd és bíró) vehessen részt.

Az ügyvédek munkája tartalmilag a további specializációtól függ. Vannak, akik peres ügyekre szakosodnak, ők a bíróságra járnak és elvárják tőlük, hogy szépen beszéljenek, meggyőzően érveljenek. Vannak, akik polgári ügyekre, mások büntető ügyekre szakosodnak, és ismét mások csak a gazdag vagy csak a szegény ügyfelekre.

[szerkesztés] A jogászi foglalkozások

• az ügyészek,
• a bírák,
• az ügyvédek,
• a jogtanácsosok és
• a közjegyzők).

[szerkesztés] A jogászi hivatás története Magyarországon

Jurátusnak (a latin jurati tabulae regiae notarii kifejezésből) nevezték azelőtt nálunk a többnyire ügyvéd mellett gyakorlaton levő jogvégzett egyéneket.

[szerkesztés] Az ügyvédek

• Az ügyvéd a Magyar Köztársaság területén működő bármely bíróság és hatóság előtt eljárhat, és minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét. Az ügyvédek köznyelvi felosztása "válóperes ügyvédekre", "védőügyvédekre" csak a szakosodást fejezi ki, nem jelenti a képviseleti jogosultság adott körre való korlátozását.

[szerkesztés] A jogtanácsosok

Jogtanácsosként az ügyvédek a személyes és üzleti (gazdasági) ügyekben adnak tanácsokat és felvilágosítást ügyfeleiknek jogaikról és kötelességektől. Mindkét esetben a törvényeket és jogszabályokat értelmezik és konkrét helyzetekre alkalmazzák. Ehhez kutatási és kommunikációs képességekre van szükség.

Az ügyvédek az eseteikben alkalmazandó vagy vonatkozó jogszabályokat alaposan feltárják, beleértve a jogszabályok mögötti célok és valamint a hasonló estekre vonatkozó bírósági határozatok és ítéletek feltárását is. Ehhez saját könyv vagy CD-ROM formában meglévő joganyagaikat vagy szakkönyvtárakat, speciális szoftvereket használnak. Peres ügyekben, ahol sok a bizonyíték és melléklet ugyancsak a számítógép segíti az anyagok rendezését és indexelését (visszakereshetőségét) is.

Az USA-ban az ügyvédek adótanácsadással és adóügyekkel is foglalkoznak, nálunk ez a feladatkör a könyvelőkre és könyvvizsgálókra jutott.

A kutatásban feltárt információkat a jogászok ezután másokkal közlik. Tanácsot adnak ügyfeleiknek, hogy milyen lépéseket érdemes tenni, jogi dokumentumokat, okiratokat készítenek, bár ez utóbbiak készítésével és főként hitelesítésével ma már főleg a közjegyzők foglalkoznak. Jól, egyértelműen és világosan kell tudniuk fogalmazni, az emberekkel udvariasan, hatékonyan és kellő távolságtartással foglalkoznak, a nekik feltárt dolgokról másoknak nem beszélnek, titoktartás kötelezi őket.

Az ügyvédek által szerkesztett dokumentumok ennek megfelelően áttekinthetőek, a hosszabb dokumentumok elején általában fogalom meghatározások szerepelnek, hogy véletlenül se lehessen valamit félreérteni vagy félremagyarázni. A számítógéppel készült dokumentumok, például szerződések egy része ismétlődő részeket tartalmaz, azért e munka ezen része hatékony és csak a ráfordított időt tekintve igen nyereséges.

[szerkesztés] A jogtanácsos

Vállalatoknál dolgozó jogászok szakterületeit ennek megfelelően a társasági, a szerzői jogot, szabadalmi jogot, munkajogot vagy a biztosítási jogot ölelik fel. Nálunk a neve főfoglalkozásban alkalmazott vállalati jogtanácsos (Amerikában house counsel), akinek rangja és hatásköre néha közvetlenül az első számú vezető után következik, különösen olyan cégeknél, amelyeknek sok a vitás vagy peres ügye.

A közigazgatás is alkalmaz vagy foglalkoztat jogászokat, illetve kívánja meg bizonyos köztisztviselői munkakörökben a jogi végzettséget. A bírák külön kategóriát alkotnak, Magyarországon ők is jogi végzettségűek, Amerikában nem feltétlenül, ahogy ott a közjegyzők sem azok.

Az ügyvédek többsége munkaközösségben (law office) dolgozik, bár vannak egyéni vagy társasági (partnership) formációk is. Nem kevés az egyetemen és főiskolákon tanítók száma sem, illetve a többféle munkakört és/vagy tisztséget betöltő ügyvédek/jogászok száma sem.

[szerkesztés] Bírák

(Lásd részletesen a Bíró szócikket.)

[szerkesztés] A közjegyzők

(Lásd részletesen a közjegyző szócikket).

[szerkesztés] Jogászok más országokban

[szerkesztés] Az Amerikai Egyesült Államokban

Amerikában a jogi végzettségűek (lawyers vagy attorneys) vagy ügyvédek (advocates), vagy jogtanácsosok (advisors) lesznek. Az ügyvédek polgári vagy büntetőperes eljárásban képviselik az egyik felet és mutatnak be olyan bizonyítékokat, melyek ügyfeleik védelmét szolgálják.

[szerkesztés] Jogászképzés Magyarországon

[szerkesztés] Jogi egyetemek

• Szegedi Tudományegyetem Állam -és Jogtudományi Kar
• ELTE Állam- és jogtudományi Kar
• Pázmány Egyetem
• Miskolc
• Pécs
• Debrecen

[szerkesztés] A jogászok továbbképzése

[szerkesztés] Jogászképzés Amerikában

Ahhoz, hogy bármely amerikai bíróságon vagy valamely joghatósági területén jogászként praktizáljon valaki működési engedélyre vagy kamarai tagságra van szüksége, amely megszerzésének szabályait az adott joghatóság legmagasabb szintű bírósága írja elő. Ehhez majdnem mindig írásbeli vizsgát kell tenni. Ezen kívül etikából is kell írásban vizsgázniuk. A szövetségi bíróságok ezen kívül további követelményeket és előfeltételeket is előírnak.

A vizsgára való jelentkezés előfeltételei legalább hároméves egyetemi/főiskolai alap diploma, plusz egy jogi diploma a kb. 80 kiválasztott egyetem vagy főiskola valamelyik elfogadott jogi karáról (law school). (De létezik levelező és munka közben megszerzett jogi diploma is.) Tehát összesen mintegy 7 éves rendes nappali képzésre van szükség, 4 év egyetemi alapképzés plusz 3 év jogi kari szakképzés formájában.

A főiskolai alapképzésben már célszerűen kell megválasztani a tantárgyakat, írás és fogalmazás, olvasás, elemzés, logikus gondolkodást és szóbeli kommunikációs készségeket segítő, angol nyelv, idegen nyelv, szónoklás, kormányzás, filozófia, történelem, közgazdaságtan, matematika és számítástechnika tárgyak tanulása révén. Műszaki tárgyakat és számvitelt az szokott tanulni, aki szerzői joggal vagy adójoggal kíván a későbbiekben majd foglalkozni.

Végzéskor a juris doctor (J.D.) vagy bachelor of law (LL.B.) fokozatot kapják meg a hallgatók első „tudományos” címként. Végezhetők párosított szakok is (pl. jog és business administration vagy jog és public administration) is tekintettel az egyéb elhelyezkedési lehetőségekre vagy a specializálódásra (ld. államigazgatás) . A diplomával nincs vége a tanulásnak, a későbbiekben is folyamatos jogi oktatásban (CLE) kell részt venni.

Szükséges személyes tulajdonságok: tisztesség (integrity) és becsületesség, kitartás és érvelni tudás, gyors felfogóképesség, kreativitás. A végzettek először fizetéses állást kapnak (alkalmazott), majd több év után partnerek lesznek vagy önállóak.

Ennek ellentmond az a tény, hogy Amerikában a legnépszerűtlenebb foglalkozási csoportot alkotják, és klasszikus viccek születnek a jogászok, de főleg az ügyvédek rovására.