Kápolna
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk az épületről szól. További jelentéséhez lásd: Kápolna (település).
Kápolna (lat. capella, cappa szóból, ami a fejet is betakaró köpenyt jelent), istentiszteletre szolgáló templomszerű kisebb épület. Ilyeneket eredetileg a vértanúk sírjai fölé emeltek, később a plébániatemplomoktól messzebb fekvő községekben vagy tanyákon, főképp a temetőkben, utak mellett, bérceken vagy az előkelők palotáiban létesítettek. A nagyobb templomokban is szoktak lenni kápolnák, rendesen a mellékhajókban. Egyes kápolnáknak speciális funkciója van: keresztelőkápolna, sírkápolna, emlékkápolna stb.
Ha egy kápolnának külön lelkésze van, azt hívják tulajdonképpen capellanusnak, káplánnak.
[szerkesztés] A név eredete
A hagyomány szerint Tours-i Szent Márton, amikor még katona volt, egy koldusnak adta a köpenyének a felét. A másik felét a vállán átvetve viselte, ez volt a "köpenyke" illetve latinul "capella". A koldus az álruhába öltözött Jézus Krisztus volt, és Márton a találkozás hatására megtért; előbb szerzetes, később apát és végül püspök lett. A félköpeny a frank királyok birtokába került, akik csatáikba magukkal hordozták az ereklyét. A sátornak, ahol a köpenyt tartották, "capella" volt a neve, a sátorban naponta miséző papokat pedig "capellani"-nak nevezték. Ezekből a szavakból származik a kápolna és a káplán.
[szerkesztés] Néhány ismert kápolna
- Bakócz-kápolna, Esztergom
- Csatatér Emlékkápolna, Mohács
- Sainte-Chapelle, Párizs
- Sixtusi kápolna, Vatikán
- Gizella-kápolna, Veszprém
- Szentfa kápolna, Visegrádi-hegység
- Rosslyn kápolna, Skócia
Based on work by