Skócia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
(Skócia zászlaja) | (Skócia cÃmere) |
Királyi jelmondat: Nemo me impune lacessit (Latin: Senki sem törhet ellenem (érinthet meg) büntetlenül) |
|
Fővárosok | Scone és mások; napjainkban Edinburgh. |
Kormányzat | Monarchia |
ÃllamfÅ‘ | Skót király |
Parlament | Skócia Parlamentje |
Fizetőeszköz | Skót font (GBP ) |
Skócia (skót gael nyelven Alba) Nyugat-Európában Nagy-Britannia második legnagyobb országrésze terület és népesség alapján. A Brit-sziget északi harmadát foglalja el, délrÅ‘l Anglia, keletrÅ‘l az Északi-tenger, északról és nyugatról az Atlanti-óceán határolja, délnyugatról pedig az Északi csatorna és az Ãr-tenger. Mintegy 790 sziget tartozik hozzá.
FÅ‘városa, Edinburgh, Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja. A skót felségvizek nagy területet szakÃtanak ki az észak-atlanti vizekbÅ‘l és az Északi-tengerbÅ‘l és alattuk rejlik az Európai Unió egyik legnagyobb nyersolaj tartaléka.
A skót királyság 1707., május 1-jéig független állam volt, ekkor azonban az Acts of Union (az egyesülési törvények) politikai unióba vonta az angol királysággal és ezzel létrejött Nagy-Britannia. Skócia továbbra is külön államot és saját törvénykezéssel rendelkezik. A skót törvények, a skót oktatási rendszer és a Church of Scotland (Skót Egyház) volt az a három sarokkÅ‘, amelyek biztosÃtották a skót kultúra és a skót nemzeti öntudat fennmaradását.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Névetimológia
A skót szó kölcsönzés a latinból és legalább a 10. század elsÅ‘ fele óta használják. Mai tudomásunk szerint elÅ‘ször az Angolszász Krónikában (angolul Anglo-Saxon Chronicle) jelent meg a gael nép földjének megjelölésére, a latin Scotia szó megjelölésére, amely eredetileg Ãrországot jelölte. A skót királyok a 11. században vették fel a Basileus Scottorum és Rex Scottorum neveket, "a gaelek fÅ‘királya" jelentéssel. Ebben valószÃnűleg Brian Boru, az Ãrek fÅ‘királya volt a mintájuk, aki az Imperator Scottorum cÃmet használta. A modern idÅ‘kben Skócia valamennyi lakójára hivatkozva használták a skót nevet, hiszen a "skót nemzet" fogalma inkább polgári, mint etnikai vagy nyelvi jelentéstartalmat vett fel az elmúlt ezredév során.
[szerkesztés] Történet
[szerkesztés] Åstörténet
Az elsÅ‘ halászó-gyűjtögetÅ‘ népcsoportok mintegy 11 ezer évvel ezelÅ‘tt érkeztek Skócia területére, miután a jégkorszak jégpáncélja visszavonult északabbra. Mai tudomásunk szerint mintegy 9 500 évvel ezelÅ‘tt épÃtették itt az elsÅ‘ állandó házakat és hatezer évvel ezelÅ‘tt az elsÅ‘ számottevÅ‘ falvakat.
[szerkesztés] A Krisztus utáni első ezredév
Skócia Ãrott történelme a rómaiak érkezésével kezdÅ‘dik. A Római Birodalom elsÅ‘sorban a brit fÅ‘sziget déli és középsÅ‘ részét, a mai Angliát és Walest foglalta el – ezekbÅ‘l alkották Britannia provinciát – de rövid idÅ‘re Dél-Skócia egy része is római fennhatóság alá került. Az ettÅ‘l északra fekvÅ‘ területet a rómaiak Caledonia néven ismerték. Caledoniában piktek éltek, nyugati részén, a mai Argyllban pedig gaelek. A pikt földön jött létre északon Fortriu királysága, a skót királyság létrejöttét azonban csak 843-tól, I. Kenneth trónra jutásától számÃtjuk, aki uralma egyesÃtette Skóciát, a pikteket is beleértve. A skót zászlót ("the Scottish Saltire") elÅ‘ször II. Óengus pikt király használta, 832-ben, amikor az athelstanefordi csatában egy egyesült pikt és skót sereg élén legyÅ‘zte az angolokat.
[szerkesztés] A középkor
A következÅ‘ évszázadok határváltozásaiban Skócia egyre hasonlóbbá vált mai alakjához. A skót uralkodók jó kapcsolatokat ápoltak Wessex angol uralkodóival. Sok volt a trónharc, de ennek ellenére Skócia sikerrel terjeszkedett. 945-ben I. Edmund angol király lerohanta Strathclyde királyságot (a mai Dél-Skócia területén), de a terület hamarosan I. Malcolm skót király uralma alá került. Indulf skót király uralkodása (954-962) alatt a skótok elfoglalták az erÅ‘dÃtményt, amit késÅ‘bb Edinburghnek neveztek el, elÅ‘ször vetve meg a lábukat a Lothian régióban. II. Malcolm uralkodása még szorosabb egységbe fűzte a skót területeket. 1018-ban Malcolm a carhami csatában legyÅ‘zte Northumbria királyságot.
A normann hódÃtás Angliában 1066-ban olyan események sorozatát indÃtották el, amelyek elkezdték eltávolÃtani a skót királyságot gael kulturális hagyományaitól. [[III> Malcolm skót király|III. Malcolm]] Margaretet vette feleségül, az angol tróntól megfosztott Edgar Ætheling testvérét. Margaret kulcsszerepet játszotta kelta kereszténység befolyásának csökkentésében. Amikor fiatalabb fia, I. Dávid a trónra került, a normann hódÃtás szele elérte Skóciát is. Korábban házassága révén Dávid már fontos anglonormann főúrrá vált. A trónra kerülve rendkÃvül fontos szerepet játszott a feudalizmus skóciai elterjesztésében. Ösztönözte a németalföldiek bevándorlását az újonnan alapÃtott királyi városokba, amelyeket Skóciában burghnek neveztek., és a kereskedelmet a kontinenssel, illetve Skandináviával. A 13. század végére már több tucat angol és anglonormann főúr rendelkezett skót földekkel. Ebben az idÅ‘szakban hÃvták össze elÅ‘ször a skót parlamentet.
A "Norvég Lány", Skóciai Margaret halála után – aki III. Alexander utolsó egyenesági leszármazottja volt – a skót nemesség arra kérte az angol királyt, hogy legyen döntÅ‘bÃró a trónkövetelÅ‘k közt, I. Edward azonban ehelyett bábmonarchiát szeretett volna létrehozni a szomszédos országban, amelyet Å‘ akart ellenÅ‘rizni. A skótok azonban Sir William Wallace és Andrew de Moray vezetésével ellenálltak, John Balliol trónigényét támogatva. Végül Robert Bruce lett Skócia királya. 1306. március 25-én koronázták meg. 1314. június 23-án és június 24-én döntÅ‘ gyÅ‘zelmet aratott Anglia ellen a bannockburni csatában. A harc azonban halála után újra fellángolt. A második skót függetlenségi háborúban Edward Balliol (1332-1357) az angol király támogatásával sikertelenül próbálta meg visszaszerezni a trónt a Bruce háztól. Végül az 1370-es években a felemelkedÅ‘ Steward-dinasztiának sikerült stabilizálnia Skóciát.
A középkor végére Skóciában két kulturális régió alakult ki: a főleg skót nyelvű Alföld (Lowland) és a főleg gael nyelvű Felvidék (Highland). Galloway fejedelemség Skócia délnyugati részében egészen a 18. század végéig megőrizte viszonylagos függetlenségét. Történelmileg úgy alakult, hogy a Lowland közelebb volt az európai kultúra fő sodrához. A skót felvidéken az egyesülési törvények utáni időkig fennmaradt a skót klánrendszer.
[szerkesztés] Egyesülés Angliával
1603-ban VI. Jakab skót király örökölte Anglia trónját is és I. Jakab néven angol király lett. A Protektorátus (1653-1659) egy rövid idÅ‘szakát kivéve Skócia külön állam maradt, de súlyos konfliktusok volatk a "Covenant" presbiteriánus mozgalma és az uralkodó között az egyházi kormányzat módjáról. Miután a DicsÅ‘séges Forradalom (Glorious Revolution) letaszÃtotta a trónról a katolikus VII. Jakabot, és Vilmos és Mária vették kezükbe az uralkodást, a skótok azzal fenyegetÅ‘ztek, hogy saját protestáns uralkodót választanak. 1707-ben azonban, miután Anglia megfenyegette úket, hogy beszüntetik a szabad kereskedelmet és mozgást a közös határon keresztül, 1707-ben a skót és az angol parlamentek megalkották az egyesülési törvényeket, amelyek létrehozták Nagy-Britannia Királyságot.
1715 és 1745 közt az elűzött király utódainak támogatói, a jakabiták két nagy felkelést indÃtottak, de nem sikerült elmozdÃtaniuk a Hannover-házat a trónról. Jakab és utódai fÅ‘leg a skót hegyvidéken és az északkeleten és különösen a nem presbiteriánusok között maradtak népszerűek.
[szerkesztés] A modern kor
A skót felvilágosodást és az ipari forradalmat követÅ‘en Skócia Európa egyik fÅ‘ kereskedelmi, intellektuális és ipari központjává vált. A második világháborút követÅ‘ ipari hanyatlás fájdalmas volt, de a legutóbbi évtizedek kulturális és gazdasági reneszánszt hoztak. A pénzügyi szolgáltatások és az elektronikai szektor újra felvirágzott és segÃtettek az északi-tengeri nyersolaj és gázlelÅ‘helyek jövedelmei. A politikai szÃntéren az 1998-as Scotland Act (Skócia törvény) a skót nép akaratának megfelelÅ‘en visszaállÃtotta a független Skót Parlamentet. (A királyság korának nemzetgyűlését Skócia Parlamentje néven ismerték.)
Lásd még: A Brit-szigetek uralkodóinak listája
[szerkesztés] Politika
Mivel Skócia az Egyesült Királyság egyik alkotó országa, államfője a brit uralkodó, 1952 óta II. Erzsébet.
Alkotmányosan az Egyesült Királyság egységes állam, egy szuverén parlamenttel és kormánnyal. Az 1990-ben alkotott devolúciós szabályok alapján az Egyesült Királyságot alkotó országok korlátozott önkormányzati jogokat kaptak, amelyeket a Westminsterben székelÅ‘ Brit Parlament módosÃthat, megváltoztathat, szélesÃthet, vagy megszüntethet. Ilyen értelemben a Skót Parlament nem szuverén. De nem valószÃnű, hogy bármely brit parlament egyoldalúan, az illetÅ‘ ország polgárainak népszavazása nélkül megszüntetne egy belsÅ‘ parlamentet.
A végrehajtó hatalmat a brit alkotmány a KirálynÅ‘ Tanácsára (Queen-in-Council, vagy Királyi Tanács – King-in-Council) ruházza, a törvényhozó hatalmat pedig a KirálynÅ‘ Parlamentjére (Queen-in-Parliament, vagy a Király Tanácsa – King-in-Council. A devolúció bizonyós végrehatjtó és törvényhozó hatalmai jogokat alkotmányosan a Skót Vezetéshez (Scottish Executive), illetve a Skót Parlamenthez delegált, amely Edinburghben székel. Az Egyesült Királyság Parlamentje önmagának tartotta fenn a az adókivetéssel, a társadalombiztosÃtással, a hadsereggel, a nemzetközi kapcsolatokkal, a műsorszórással kapcsolatos és egyéb jogokat, amelyeket az 1998-as Scotland Act (Skócia Törvény) részletez. A Skót Parlamentnek törvényhozó hatalma van a Skóciát érintÅ‘ ügyekben és korlátozott jogköre a személyi jövedelemadót illetÅ‘en.
A Skót Parlament egykamarás, 129 tagú testület, akik közül 73-at egyéni választókerületekben választanak "az elsÅ‘ nyer" rendszerben; 56 pedig egy kiegészÃtÅ‘ rendszerben, a nyolc választási régióban nyer mandátumot. A KirálynÅ‘ a Parlament által jelölt egyik tagot nevezi ki Skócia ElsÅ‘ Miniszterének. A többi minisztert szintén a KirálynÅ‘ nevezi ki a Parlament javaslatára, és az ElsÅ‘ Miniszterrel együtt Å‘k alkotják a Skót Vezetést, a kormányzat végrehajtó ágát.
2001 óta a Munkáspárti (Labour Party) Jack McConnell az ElsÅ‘ Miniszter, aki a Liberális Demokratákkal (Liberal Democrats) koalÃcióban kormányoz. A fÅ‘ ellenzéki párt a Skót Nemzeti Párt (Scottish National Party), amelynek célja a skót függetlenség. A többi párt közül a legfontosabbak: KonzervatÃv és Egyesülési Párt (Conservative and Unionist Party), a Skót Zöld Párt (Scottish Green Party) és a Skót Szocialista Párt (Scottish Socialist Party).
A devolúciós (átruházási) szabályok szerint Skóciát 59-en képviselik a Brit Alsóházban (House of Commons), akik területi választókerületekbÅ‘l kerülnek be. A Skóciáért felelÅ‘s államtitkár, aki korában a skót kormányzati rendszert vezette, ma az Egyesült Királyság kormányában foglal helyet csökkentett jogkörökkel. Az átruházott ügyeket a Skót Parlament visszautalhatja a westminsteri parlamenthez, ha úgy Ãtélik meg, hogy jobb az adott ügyben az Egyesült Királyság szintjén szabályokat alkotni. A Skócia Hivatal az Egyesült Királyság kormányának egy osztálya, amely a nem átruházott skót ügyekért felelÅ‘s. Jelenleg (2006) Alistair Darling a Skóciáért felelÅ‘s államtitkár. 1999-ig a skót arisztokraták a Lordok Házában (House of Lords) foglalhattak helyet.
A legnagyobb politika viták Skóciában hagyományosan az alkotmányos kérdést övezik. A három Egyesült Királyság szinten is létezÅ‘ párt bizonyos fokig mindig támogatta a devolúciót a függetlenségi törekvések nyomására a 20. század második felében (bár a Labour és a KonzervatÃvok idÅ‘nként ellene fordultak). Miután az átruházás megtörtént, az alkotmányos vita arra koncentrál, hogy a Skót Parlamentnek törekednie kellene-e többletjogokra (például a pénzügyekben), vagy esetleg a teljes függetlenséget megcéloznia. A hosszútávú kérdés az, legyen a skót parlament egy alárendelt gyűlés, amelyet az Egyesült Királyság domináns és szuverén parlamentje hozott létre és meg is szüntethet, vagy legyen különálló önmaga jogán, teljes szuverén jogokkal (független státuszban, egy federáció vagy egy konföderáció részeként). Végül, vajon a jelenlegi átruházási rendszer kielégÃti-e a skótok igényeit az önkormányzatra, vagy tovább akarnak-e majd lépni a teljes függetlenség felé.
A Skót Parlament által hozott törvények néhány ponton már eltéréseket okoztak a Királyság többi részéhez képest, például a közszolgáltatásokban. Skóciában ingyenes az egyetemi oktatás és az idősellátás, miközben mindenütt máshol fizetni kell ezekért. Skócia megtiltotta a dohányzást nyilvános helyeken. [1]
[szerkesztés] Skót felsőoktatási intézmények
- Aberdeeni Egyetem
- Dundee-i Egyetem
- Edinburgh-i Egyetem
- Glasgow-i Egyetem
- St Andrews-i Egyetem
[szerkesztés] Közigazgatási felosztása
Skóciát 1996-ban 32 tanácsi kerületre (council area) osztották fel. Ezek egységes hatóságok (unitary authority), amelyek valamennyi helyi önkormányzati szolgáltatásért felelősek, beleértve az oktatást, a szociális ellátást, a környezetvédelmet és az útkarbantartást. A nagyobb tanácsokat kisebb területi bizottságokra (area committee) osztották fel. A közösségi tanácsok (community council) informális szervezetek, amelyek egy-egy területet képviselnek a tanácsi kerületen belül. A királynő alkormányzót (Lord Lieutenant) nevez ki,, hogy őt képviselje 35 skóciai alkormányzóságba. (Ezek jórészt csak ceremoniális jelentőségűek.)
A skót igazságszolgáltatás alkalmazására Skóciát hat seriffségre osztották fel. A skót parlamentben 129 képviselő van, ezek közül 73 egyéni körzetet, 56 pedig a nyolc régiót (régiónként 7) képviseli. Az Egyesült Királyság parlamentjében 59 skót egyéni választókörzet képviselteti magát.
Az Egyesült Királyságban királyi oklevéllel nyerhet city státuszt egy település. Skóciában hat város rendelkezik ilyennel: Aberdeen, Dundee, Edinburgh, Glasgow, Inverness és Stirling. Királyi burgh státusza 66 településnek van. (A cityk közül csak Dundee, a többiét visszavonták.)
[szerkesztés] Földrajza
Skócia a brit sziget északi harmadát foglalja el. Területe 78772 négyzetkilométer (30414 négyzetmérföld). Csak Angliával van szárazföldi határa, 96 kilométer a keleti parton a Tweed folyó és a nyugatin a Solway Firth között. Az Ãr sziget Skócia délnyugati csücskétÅ‘l 30 kilométerre fekszik, Norvégia mintegy 400 kilométer Skóciától északkeleti irányban. Skócia az Atlanti-óceán és az Északi-tenger között helyezkedik el.
Terület nagyjából ma is megegyezik azzal, amit az 1237-és Yorki Egyezmény Angliával és az 1266-os Perthi Egyezmény Norvégiával megállapÃtott. A kivételek közt van az Isle of Man, ami ma brit koronafüggÅ‘ség, Orkney és Shetland, amelyek Skóciához és nem Norvégiához tartozik és Berwick-upon-Tweed, amelyet at 1746-os Wales és Berwick törvény (1746 Wales and Berwick Act) az angol törvények alá rendelt. Rockallt 1972-ben Nagy-Britannia annektálta és a skót Harris sziget közigazgatása alá rendelte, bár ezt vitatta az Ãr Köztársaság, Izland és Dánia is.
[szerkesztés] Külső hivatkozások, érdekességek
- Skócia hójelentése és sÃcentrumok magyarul – Hójelentés.hu
- Skócia térkép