Karvalits Ferenc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Karvalits Ferenc (Zalaegerszeg, 1964. május 22. –) magyar közgazdász, bankár, a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) elnöke, a Magyar Nemzeti Bank leendő alelnöke.

Felesége Szelényi Zsuzsanna (a Fidesz korai éveiben a mozgalom, illetve párt politikusa, aki később elhagyta a Fideszt), három gyermeke van.

[szerkesztés] Pályája

[szerkesztés] Tanulmányai

1988-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (a mai Budapesti Corvinus Egyetem), 1985-től a Rajk László Szakkollégium lakója (itt lakott többek közt ugyanebben az időben Kósa Lajos, a Fidesz későbbi politikusa). 1988 szeptembere és 1999 decembere közt az egyetem pénzügy tanszékének kutatási ösztöndíjasa volt. 1992. június és 1993. november közt a New York-i Columbia Egyeteme járt, ahol gazdaságpolitikai irányításból szerzett „master” fokozatot.

[szerkesztés] További pályája

A bankári pályára 1990 elején lépett: a következő év nyaráig a Magyar Hitel Bank likviditási és kockázatkezelési osztályának megbízott vezetője volt. Ezután 1992 májusáig a Wallis International magáncég befektetési igazgatója volt.

1993 júniusa és novembere közt a Világbanknál Washingtonban végzett ösztöndíjasként kutatásokat a pénzügyi közvetítők szerepéről a gazdasági átmenetben. A következő év januárja újra a Magyar Hitel Banknál találta, ahol 1995 áprilisáig igazgató, 1996 februárjáig ügyvezető igazgató volt.

Márciustól a Magyar Nemzeti Bank alkalmazta a Bankfőosztály vezetőjeként. Ezt a posztot 1997 decemberéig töltötte be (közben a CIB Bank igazgatótanácsának póttagja és az Eximbank igazgatótanácsának tagja lett), a következő év januárjától már ügyvezető igazgatóként dolgozott az MNB-nél és tagja lett a jegybank igazgatótanácsának is.

2001 februárjában távozott az MNB-ből Járai Zsigmond jegybankelnöki kinevezésével egyidőben. Korábbi cégéhez, a Wallishoz került vissza, amelynek vezérigazgató-helyettesi posztját töltötte be egy évig. Tagja volt a HajdúBét nevű mezőgazdasági vállalkozás igazgatótanácsának is. A Wallisnál együtt dolgozott Bajnai Gordonval, aki 2006-ban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyik legfontosabb munkatársa lett.

Ezután a Surányi György korábbi jegybankelnök vezette CIB Bank alkalmazta, amelynek 2002 tavaszától társvezérigazgatója lett. 2005 áprilisáig töltötte be ezt a posztot, párban a másik vezérigazgatóval, a szintén MNB-s múltú Farkas Ádámmal, távozásuktól a banknál csak egy vezérigazgatói poszt maradt.

2005 áprilisában az FHB igazgatóságának tagja, szeptemberben a bank elnöke lett.

[szerkesztés] Egyéb tevékenysége

Karvalits Ferenc 1989 és 1994 közt a Fidesz gazdaságpolitikai szakértője volt. 1990 és 1997 közt a Nemzetközi Bankárképző Központban tartott előadásokat, 1996-tól a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen is tanít, banküzemtant, kockázatkezelést és bankrendszer elemzést. Elnöke a a Rádió C Kht. Felügyelő Bizottságának. 2004-tol a Miniszterelnök Gazdasági Tanácsadó Testületének tagja.

Angolul és oroszul beszél.

Modern magyar műalkotások gyűjtője, külföldi szemlékre is ellátogat és a gyűjtésben családja is részt vesz. A CIB Bank is azóta vásárol kortárs műveket, amióta Karvalits ott dolgozott. ^[1]

[szerkesztés] Jegybankárnak jelölték

A magyar médiában több más közgazdásszal együtt (Bodnár Zoltán, Bokros Lajos, Farkas Ádám, Felcsuti Péter, Király Júlia, Simor András, Surányi György, Várhegyi Éva. stb.) 2006-tól szóba került, mint Járai Zsigmond 2007 márciusában távozó jegybankelnök lehetséges utóda.

Végül 2007. március 3-ai hatállyal Simor Andrást nevezték ki jegybankelnöknek, de hivatalba lépése után röviddel Simor Karvalitsot javasolta az MNB alelnökének és egyúttal az MNB kamatait meghatározó Monetáris Tanács tagjának. Mivel a jelöléssel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is egyetértett, Sólyom László köztársasági elnöknek ki kell neveznie Karvalitsot, ha ennek nem áll fenn jogi akadálya. Feladata az MNB-nél alelnökként a közgazdasági és monetáris politikai terület és a piaci műveletek és statisztikai szakterületek felügyelete[1]

[szerkesztés] Nézetei

Monetáris politikai nézetei kevéssé ismertek.

Bírálta, hogy a 2006-ban útjára bocsátott költségvetési kiigazítócsomag növelte a bérekre épült adókat, rontva az ország versenyképességét: „A versenyképesség szempontjából azt gondolom, a legfontosabb adóprobléma, az a béreket terhelő adó... Ez a, tudniillik Magyarország legnagyobb strukturális problémája a foglalkoztatásnak a relatív alacsony szintje. És azt gondolom, hogy az egyetlen számomra megkérdőjelezhető vagy problémát felvető lépés az eddigi csomagból az, hogy ezek a terhek tovább nőnek, nem ösztönzik továbbra sem a foglalkoztatást, világos, hogy adóbevételek oldaláról lépni kellett, ez az irány azonban veszélyeket hordoz magában” – mondta a Magyar Televízió egyik műsorában.^[2]