Felcsuti Péter

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Felcsuti Péter (1949 -) magyar közgazdász, bankár, a Raiffeisen Bank (korábban Unicbank) vezérigazgatója.

1973-ban Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében végzett, 1980-ra pedig elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet (ma Budapesti Corvinus Egyetem is, ahol 1981-ben a pénzügyi tanszéken doktorált.

Egyetemi tanulmányai közben 1973-tól a Magyar Nemzeti Bank-nál dolgozott, először a devizagazdálkodási főosztályon a KGST volt a szakterülete, majd ugyanitt a "tőkés" terület, ezen belül Dél-Amerika, a Közel-Kelet és a Távol-Kelet). 1984-től az MNB külföldi hitelfelvételi tevékenységével foglalkozott. 1987-ben a devizagazdálkodási főosztály helyettes vezetője lett.

1989 márciusától fél évre a Citibank budapesti leányvállalatának (amelynek már létrehozásában is szerepet vállalt) ügyvezető igazgatója volt. Ezután lett az ugyancsak frissen alakult Unicbank vezérigazgatója és ezt a posztot azóta is őrzi (a bank azóta nevet változtatott). Sikeres bankot épített: az egyetlen a magyar felső szintű bankárok közül, aki kezdettől fogva ugyanazt a bankot vezeti.

Felsőfokú szinten beszél angolul, oroszul és spanyolul.

Többször volt a Magyar Bankszövetség alelnöke (1995 – 2001, korábban 1993-tól elnökségi tag).

A médiában 2006-tól neve szóba került, mint Járai Zsigmond lehetséges utódainak a Magyar Nemzeti Bank elnöki székében (együtt másokkal, mint Bokros Lajos, Farkas Ádám, Karvalits Ferenc, Király Júlia, Simor András, Surányi György). Ő maga tagadta, hogy ennek a találgatásnak valós alapja lenne.

[szerkesztés] Nézetei

Felcsuti volt az egyetlen bankvezető, aki nyíltan előre figyelmeztette az 1998-ban hivatalba lépő Orbán-kormányt, hogy a pénzügyi körök szemében hitelességét teszteli, hogy véget vet-e a nehéz helyzetbe került Postabank botrányának.

Másokhoz hasonlóan bírálta a Draskovics Tibor pénzügyminiszter nevéhez kötődően 2005-ben bevezetett bankadót, később pedig a 2006-ban bevezetett kamatadót.

2006 nyarán bírálta a Gyurcsány Ferenc kormánya által bejelentett költségvetési kiigazító csomag szerkezetét: „Ahhoz a nagy többséghez tartozom, akik úgy gondolják, hogy csalódás ez a csomag. Mind tartalmilag, mind kommunikációjában hibásnak tűnik és ezért is volt rossz a fogadtatása a piaci szereplők között. Rövid távon a költségvetési pozíció remélhetőleg javul, de azt gondolom, hogy az intézkedések rontják a gazdaság hosszú távú versenyképességét és azokat a goodwill természetű elemeket, mint hogy a gazdaság szereplői mennyire tartják kiszámíthatónak az államot, mennyire bíznak benne” – mondta. [1]