Király Júlia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Király Júlia (Budapest, 1957. június 15. –) magyar közgazdász, a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója.
Bölcsész végzettségű családból származik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pályája
1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. 1989-ben a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) kandidátusi fokozatot szerzett.
1980 és 1982 között a Központi Statisztikai Hivatalnál táblázatkészítéssel és modellezéssel foglalkozott. Ezután hét évre az Országos Tervhivatalhoz került, ahol makromodellezés, gazdasági előrejelzési és háztartási modellek készítése volt a feladata.
1989-ben került a Bankárképző Központhoz, ahol előbb témavezető, később oktatási igazgató, vezérigazgató-helyettes, majd vezérigazgató lett. A területek, amelyekkel ennél az intézménynél foglalkozott: monetáris politika, lakossági bankműveletek, likviditásmenedzselés, banküzemtan.
[szerkesztés] A pénzügyi szektorban
1990 és 1991 között Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank akkori elnökének tanácsadója. 1994-től félállásban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi tanszékén tanít docensként. Jelentős tapasztalattal rendelkezik a kereskedelmi banki területen: 1995 és 1996 közt a Magyar Hitel Bank igazgatósági tagja, 1997 és 1999 közt az Eximbank, 1999 és 2000 közt a K&H igazgatóságának tagja, 2002 és 2003 között pedig a Postabank és Takarékpénztár elnöke. Ő vezényelte le a Postabank privatizációját. („A szakma és a közvélemény szerint is hihetetlenül jó üzletet hoztunk össze a magyar államnak” – nyilatkozta később.[1]
1997 és 2000 közt az Állami Pénztárfelügyelet (ÁPTF) elnöki tanácsadó testületének tagja volt.
[szerkesztés] Tagságai, magánélet
Tagja az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának és a Magyar Közgazdasági Társaság Felügyelő Bizottságának. Angolul, oroszul és franciául beszél.
Elvált, egy gyermeke (fia) van (1989-ben született). Rendszeresen sportol (fut, síel, kerékpározik).
[szerkesztés] Nézetei
Király Júlia piactorzítónak tartotta a lakásvásárlások kamattámogatását és a banki különadó (2006-ban történt) bevezetését is.[2]
Király Júlia neve több más magyar közgazdászéval együtt (mint Surányi György, Felcsuti Péter, Farkas Ádám, Bokros Lajos, Bodnár Zoltán, Simor András, Karvalits Ferenc, Várhegyi Éva) szóba került a magyar médiában, mint Járai Zsigmond 2007 márciusában távozó Magyar Nemzeti Bank-elnök lehetséges utódja.
A portfolio.hunak 2006 decemberében adott interjújában[3] elmondta: a korábban a jegybank és a kormányzat közt előforduló konfliktushelyzetek rossz hatással voltak a magyar gazdaságpolitikára. Egyben kifejezte azt a véleményét, hogy nem az eddigi, árstabilitásra koncentráló monetáris politika áll hozzá közel. Inkább "korlátozottan diszkrecionális" politikára lát lehetőséget:
- „Véleményem szerint ugyanúgy elfogadható az a szélesebb értelmezésű monetáris politikai iskola, amelyik célként egy átfogó gazdasági stabilizációt jelöl meg, mint az a szűkebb területre fókuszáló irányzat, mely szinte kizárólag az árstabilitás elérését tartja kívánatosnak. A stabilizációs politika alapvetően szintén az árstabilitás megteremtését kívánja elérni, de az utóbb említett irányzathoz képest az árakon kívül az összes többi gazdaságpolitikai célban konszenzusra törekszik. Ilyen értelemben tehát lehet két iskoláról beszélni hazánkban is, sőt a két iskola között élénk vita is folyik, ami megítélésem szerint inkább hangsúly-vita. Hozzám talán leginkább Ben Bernanke nézetrendszere áll közel, aki bár az inflációs célkitűzés elméletének egyik legelismertebb szakértője, már megválasztása előtt több írásában nyilvánvalóvá tette, hogy nem a merev célkövetést, hanem a "korlátozottan diszkrecionális" gazdaságpolitikát tartja helyesnek”
A korlátozott diszkrecionalitást magyarázva elmondta: a gazdasági stabilizácó és a növekedés lassulása közepette a jegybanknak nem biztos, hogy célszerű kamatot emelnie.[4]
[szerkesztés] Források
- ^ Király Júlia „udvartartása” – interjú a parvaro.hun
- ^ Király Júlia: Terhek és tények (Figyelő, 2006. június 22.)
- ^ „Te kihagytad volna a berni döntőből Puskás Öcsit?” – interjú a monetáris politikáról Király Júliával (portfolio.hu, 2006. december 18.)
- ^ „A prognózisokból is egyértelműen látszik, hogy a fiskális oldalról jelentkező megszorításoknak jelentős növekedési áldozata lesz. Ezzel és ennek antiinflációs hatásaival a jegybank is számol, de kérdéses, hogy egy mostani magas nominális kamatszint további emelése a célzott folyamatot érdemben segítheti-e más szempontok jelentős sérülése nélkül.”
Based on work by