Kis-Küküllő vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Székhely | Dicsőszentmárton |
| Terület | 1724 km² |
| Népesség | 116.091, 1910 |
| Nemzetiségek | románok, magyarok |
 |
|
 |
|
Kis-Küküllő vármegye (németül: Kleinkokel; latinul: Küküllőensis, Kis-Küküllőensis, Kukoliensis): közigazgatási egység a Magyar Királyság keleti részében. Jelenleg Románia része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Kis-Küküllő vármegye az egyik legkisebb vármegye volt Erdély területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban. Természeti kincsei miatt a Magyar Királyság egyik leggazdagabb vármegyéje volt: rengeteg erdeje, a folyók völgyeiben termékeny földjei, nagy kaszálói és látványosságai is voltak. A vármegyének három fontos folyója volt: a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő és a Maros. Északról Alsó-Fehér, Torda-Aranyos és Kolozs vármegyék, keletről Maros-Torda és Udvarhely vármegyék, délről Nagy-Küküllő vármegye, nyugatról pedig Alsó-Fehér vármegye határolta.
[szerkesztés] Történelem
A vármegye 1876-ban alakult, levált Küküllő vármegyéből. 1918-tól Románia része. Területe Maros, Fehér és Szeben romániai megyék között van felosztva.
[szerkesztés] Lakosság
1910-ben 116.091 lakosa volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:
- Dicsőszentmártoni járás, székhelye Dicsőszentmárton (rendezett tanácsú város)
- Erzsébetvárosi járás, székhelye Erzsébetváros (rendezett tanácsú város)
- Hosszúaszói járás, székhelye Hosszúaszó
- Radnóti járás, székhelye Radnót
|
|
|
|
Based on work by Wegyor,