Koppány (nemzetségfő)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Koppány Géza fejedelem rokonának, Tar Zerindnek a fia volt. Géza halála után a szeniorátus elve alapján neki kellett volna örökölnie a hatalmat, de Géza és családja nem így gondolták, ők Vajkot(a későbbi Istvánt) választották. Ezzel is folytatni akarták a sort, mivel Géza is apját, Taksony fejedelmet követte az uralkodásban. Géza halála után magának követelte a főhatalmat és fellázadt István ellen. Koppányt István seregeinek vezére, Vecellin a döntő csatában megölte. Testét Esztergomban négy részre vágták és kitűzték az ország négy legfontosabb várában, Győrben, Veszprémben, Esztergomban és Gyulafehérváron.
[szerkesztés] Származása
Tar Zerind fia volt, akinek származását nem ismerjük biztosan. De mivel Koppány felléphetett a fejedelmi cím megszerzéséért a szeniorátus elvére hivatkozva és el akarta venni az elhunyt fejedelem feleségét (levirátus), Saroltot, a későbbi I. István anyját, ezért minden bizonnyal Árpád fejedelem leszármazottja volt.
A történészek legvalószínűbbnek azt tartják, hogy Árpád legidősebb fiának, Tarhosnak volt Tevel fia Tar Zerind az unokája, s így Koppány a dédunokája. Eszerint Koppány Árpád ükunokája volt.
[szerkesztés] Birtokai
Somogyban rendelkezett birtokokkal, de minden bizonnyal birtokában volt a korábban Tar Zerind majd Géza által birtokolt alsó-dunai és bihari dukátus, ami a fejedelem utáni rangidős dinasztiatagot illette meg.