Krisztinaváros

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Krisztinaváros látképe a Várból

Krisztinaváros kerületrész Budapest I. kerülete és Budapest XII. kerülete területén. Több kisebb részre osztható: hozzá tartozik Belső-Krisztinaváros, a Nyugati-Várlejtő, a Naphegy, a Vérmező és a Városmajor.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
- 1.1 Határai
2 Története
3 Látnivalók
4 Közlekedés
5 Kultúra
6 Lásd még
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A Várhegytől nyugatra, a Tabántól északnyugatra fekszik. A pesti oldallal a Széchenyi lánchíd köti össze, amelynek budai hídfőjéhez vezet az Alagút.

[szerkesztés] Határai

Szilágyi Erzsébet fasor a Vársomajor utcától – Moszkva tér – Várfok utca – a várfal a Bécsi kapu nyugati oldalától a Dózsa György tér 9-ig – Pásztor-lépcső – Gellérthegy utca – Czakó utca – Hegyalja út – Avar utca – Kiss János altábornagy utca – Ugocsa utca – Böszörményi út – Kék-Golyó utca – Ráth György utca – Roskovics utca – Bíró utca – Alma utca – Gaál József út – Határőr út – Városmajor utca a Szilágyi Erzsébet fasorig.

[szerkesztés] Története

a Templom jobb oldalán az 1787-ben alapitott iskola épülete

A Várhegy alatti városrész, amely egykor a budai hegyvidék nagy részét magába foglalta, csak mezőgazdasági művelés alatt állt a 18. század végéig, mivel hadászati okokból megtiltották állandó épületek emelését ezen a területen. Egyedül a Francin Péter kéményseprő által emelt kápolna (a mai Krisztinavárosi templom elődje) állt itt. 1769-ben Mária Krisztina főhercegnő, Mária Terézia lánya, Albrecht tescheni hercegnek, Magyarország helytartójának a felesége érte el, hogy ezt a tilalmat feloldják – hálából az ő nevét kapta a terület.

1787 a Krisztina Téri Iskola alapitása

Krisztinaváros területe a 18. század végétől kezdve folyamatosan beépült. 1842-ben a mai Horváth-kertben megalakult a Budai Színkör. Az Alagút 1856-os megépülése Pest felé is megteremtette a városrész kapcsolatát. A hajdani külváros az 1873-as egyesítés óta Budapest része.

1887 Hofecker Ferencz, Budapest Krisztinavárosi Iskola Százéves Története [[1]]

[szerkesztés] Látnivalók

A Krisztinavárosi templom a Várból

Említésre méltó műemléke a copf stílusban épült Krisztinavárosi plébániatemplom. Itt tartotta esküvőjét 1836-ban gróf Széchenyi István és 1857-ben Semmelweis Ignác. További nevezetessége, hogy 1940-ben a szentély görgőkre helyezésével és eltolásával tették lehetővé a kereszthajó megépítését és a templom bővítését.

A modern építészet egyik jelentős alkotása a Krisztinavárosban az Árkay Aladár és fia, Árkay Bertalan építette vasbeton szerkezetű Városmajori templom (1932–1933), és a harangtorony (1937).

[szerkesztés] Közlekedés

A Krisztinavárosban van a Déli pályaudvar.

Főbb útvonalak:

Attila út
Krisztina körút

[szerkesztés] Kultúra

Tabán mozi [2][3]
Krisztinavárosi könyvtár [4]

[szerkesztés] Lásd még

Budapest kerületei

[szerkesztés] Külső hivatkozások

http://www.communio.hu/hba/ – Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébánia
http://www.vendegvaro.hu/6-3169 – Krisztinaváros a Vendégvárón
http://www.hno.hu/news.php?extend.981 – rövid lerás és videó a krisztinavárosi Havas Boldogasszony templomról
Meyers Lexikon – Krisztinaváros 1905 [5]

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../k/r/i/Krisztinav%C3%A1ros.html"

Kategóriák: Budapest városrészei | Budapest I. kerülete | Budapest XII. kerülete