Kutná Hora

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Kutná Hora

A Szent Barbara-katedrális

Adatok

Ország

Csehország

Típus

kulturális helyszín

Felvétel éve:

1995

Statisztika
Területe:	33 km²
Népesség:	21,280 (2003)
Térkép

Kutná Hora (németül: Kuttenberg, középkori cseh változata: Hory Kutné ) város Csehországban.

A tengerszint felett 273 m magasan fekszik. Gépgyártása, élelmiszeripara és dohányipara jelentős.

A városközpont 1995 óta az UNESCO által nyilvántartott Világörökség része.

[szerkesztés] Története

A város kialakulását az ezüstbányászat tette lehetővé már a 13. század elején. Rohamos fejlődése következtében a huszita háborúk kitörésekor gazdagsága Prágáéhoz volt hasonló. II. Vencel cseh király olasz bányászokat telepített a városba. Itt verték az ún. prágai garasokat, amelyeket szerte Európában elismertek. Kutná Hora több cseh királynak is a székvárosa volt. 1409-ben IV. Vencel király itt írta alá az ún. kutná horai dekrétumot, amellyel a prágai Károly Egyetemen megerősítette a csehek vezető szerepét.

A város címere

1420-ban Luxemburgi Zsigmond innen kiindulva támadta meg – sikertelenül- a táboritákat. A várost Jan Žižka foglalta el és tartotta meg a harcok során. 1471-ben Kutná Horában választották meg a cseh trónra Jagelló Ulászlót, aki (Hunyadi Mátyás halála után) II. Ulászló néven magyar királyként is uralkodott.A legnagyobb ezüstbánya 1541-ben, a többi a 18. század folyamán kimerült és a termelés csak a 19. század elején indult újra. I. Ferdinánd a város privilégiumait is megvonta. A harmincéves háború és a pestisjárvány mérhetetlen szenvedést hozott. Az elszegényedett város nagy része 1770-ben tűz martalékává vált.

1875-ben újra bányásztak ezüstöt a környék hegyeiben, így gazdasága megint fellendült.

[szerkesztés] Látnivalók

Szent Borbála katedrális (gótikus stílus, építésének kezdete: 1368, Peter Parler)
Jezsuita Kollégium (1667 – 1700, Domenico Orsi építette)
Olasz udvar vagy Welsi udvar (13. század vége, a királyi rezidencia része volt)
Szent Jakab templom (gótikus, 14. század)
Hrádek (Kis kastély, későgótikus, 14. – 16. századi épület Bányászati Múzeummal)
Kőház (Kamenny dum, 15. század, Csehország egyik leggazdagabb múzeuma 1902 óta)

Sedlec városrészben:

Sedleci Mindenszentek temploma: a város külterületén helyezkedik el, egy temető közepén. A temetőbe az 1318-as pestisjárvány áldozatait, 30.000 embert helyeztek örök nyugalomra 3,5 hektáron. A templom a 14. században épült.
Csontkápolna: a templomhoz tartozik, főleg a huszita háborúk, a malesovi csata (1424) áldozatainak csontjai láthatók itt. Még a berendezése is faragott csontokból áll, a csontház belső termét Karl Schwarzenberg herceg költségén díszítették ki (1870), 12.000 guldenbe került.