Ligurok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A ligurok (görögül: Λιγυες) ókori nép volt, akik nevet adtak Liguriának, annak a területnek, amely Itália északi részétől Gallia déli részéig terjedt a Római Birodalom idején. A mai területek, ahol a ligurok éltek: Toszkána északi része, Piemont, Lombardia egy része, és Franciaország délkeleti része.
A ligur területek valamikor ennél kiterjedtebbek lehettek. Hésziodosz Katalógusai (Kr. e. 6. század) szerint egyike voltak a három nagy "barbár" népnek az etiópok és a szkíták mellett, akik az ismert világ perifériáit uralták. Avienus (Kr. e. 4. század) arról ír, hogy a ligurok hatalma valaha elért az Északi-tengerig, ahonnan a kelták szorítottták vissza őket. Potenciálisan ligur eredetű neveket találtak Szicíliában, a Rhone völgyében, Korzikán és Szardínián is.
Nem tudni, vajon pre-indoeurópai nép volt-t, rokonai az ibéreknek; külön indo-európai nép italicus és kelta keveredéssel; vagy a kelták egy ága. Egy másik elmélet a mai Andalúziába, Beticába vezeti vissza az eredetüket.
Based on work by