Magistratus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Ókori Róma kormányzata
Római Királyság
Római Köztársaság
Római Császárság
Principatus	Dominatus
Nyugatrómai Birodalom	Keletrómai Birodalom
Magistratusok:
Consul Praetor Quaestor Promagistratus	Censor Aedilis Néptribunus helytartó
Különleges magistratusok:
Dictator Tribunus militum consulari potestae	Magister equitum Triumviri Decemviri
Egyéb tisztségek, címek:
Pontifex Maximus Legatus Dux Officium Praefectus Vicarius Vigintisexviri Lictor	Augur Magister militum Imperator Princeps senatus Császár Augustus Caesar
Politika és jog:
Senatus Cursus honorum Comitiae Tetrarchia	Kollegialitás Római jog Római polgárjog Imperium
szerkeszt

A magistratusok voltak az ókori Róma legfőbb választott tisztviselői a köztársaság idején, emellett a korai császárkorban is léteztek, azonban ekkorra legtöbbjük pusztán formális címként. Kezdetben a magistratusok (a tribunus plebis kivételével) kizárólag a patríciusok köréből kerülhettek ki, azonban az idők folyamán a tisztségek megnyíltak a plebejusok előtt is.

Miután Kr. e. 510-ben elűzték az utolsó uralkodót, Tarquinius Superbust, az addig királyt megillető hatalmi funkciókon a két consul osztozott meg. Kezdetben pusztán ők ketten voltak magistratusok, azonban az idők folyamán az ügykörök bővülésével mind újabb tisztviselőket kellett kinevezni. Így magistratusnak tekintették a consulok mellett a dictatort, a magister equitumot, a néptribunusokat, a praetorokat, a censorokat, a quaestorokat és az aedilis curuliseket, valamint a provinciák proconsuli és propraetori rangú helytartóit és a XII táblás törvényeket meghozó decemvireket. A censor kivételével valamennyi magistratus csak egy évig volt hivatalban.

A magistratusokat több módon is osztályozták. Az egyik csoportosítás a Nagyobbak (latinul Maiores) és a Kisebbek (latinul Minores) kategóriákba osztotta a tisztségviselőket. A Nagyobbakat (consul, praetor, censor) a comitia centuriata választotta, és rendelkeztek imperiummal (főhatalommal), míg a kisebbek nem. Ez a különbség az egyes magistratusok joghatóságában is megnyilvánult. Aszerint is felosztották a magistratusokat, hogy rendelkeztek-e a ius sellae curulisszal, azaz a királyok korából áthagyományozódott államtrónus használatának jogával. Curulis magistratus volt a dictator, a magister equitum, a consul, a praetor, a censor és az aedilis curulis.

A tribunusok magistratussága kétséges, ugyanis kiterjedt jogköreik ellenére nem vehettek részt a végrehajtó és a bírói hatalom munkájában, hanem a senatusban tevékenykedtek a plebs érdekeinek védelmében, azaz a törvényhozást befolyásolták.

[szerkesztés] Források

Ferenczy István – Maróti Egon – Hahn István: Az ókori Róma története (ISBN 9631927881)

• Dictionary of Greek and Roman Antiquities. Szerk.: William Smith (1870)