McDonald’s

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A McDonald’s a világ egyik legnagyobb gyorsétteremi üzlethálózata. Az üzletek túlnyomó része nem a cég tulajdonában van, hanem franchise rendszerben működik, amelynek alapján az egyes éttermeket más vállalkozások létesítik és üzemeltetik és ezeknek a McDonald’s cég védjegyei használatára és más szolgáltatásokra (pl. üzletviteli know-how használatára) ad engedélyt, ellenérték fejében.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 A cég védjegyei 3 Néhány adat (2005) 4 A McDonald’s Magyarországon 5 Ellenzői 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] A cég védjegyei

A cég számos védjeggyel rendelkezik, többek között:

• M (ábrás, ív formájú)
• Ronald McDonald feliratú bohóc figura
• Big Mac
• McDrive
• Fry Boys
• Fry Girls
• Hamburglar

[szerkesztés] Néhány adat (2005)

• Éttermek száma: 31 000
• Vevők/nap: 50 000 000
• Vevők/nap/étkezde: 1 700
• Alkalmazottak száma: 447 000

[szerkesztés] A McDonald’s Magyarországon

Bár nem ez a cég találta ki a hamburgert vagy a gyorséttermet, napjainkban a neve szinte egybeforrt ezekkel. A külföldi gyorsétkezdék közül elsőként jelent meg a magyar piacon, az első étterem 1988 áprilisában nyílt meg Budapesten, a Régiposta utcában, háttérüzemét Bábolnán állították fel. Ugyancsak első volt a drive in szolgáltatás bevezetésével, amelynek lényege, hogy a gépkocsiban ülő vásárlót anélkül szolgálják ki, hogy ki kellene szállnia (McDrive). Ugyancsak újdonság volt a kültéri gyermekjátszótér bevezetése is. Magyarországon 2007 márciusában 92 éttermet üzemeltetett, az ott dolgozók létszámát 3900 fő körülire becsülik. A magyar szlengben a McDonald’s éttermeket Mekinek becézik (ld. pl. a Bëlga nevű rapzenekar „Meki” c. dalát). A leginkább egyedinek nevezhető éttermet a Nyugati téren, a pályaudvar mellett alakították ki az egykori vasúti étkezde patinás épületében.

[szerkesztés] Ellenzői

• A gyorsétkezde több szervezet szemében megtestesíti az általuk bírált vagy elutasított fogyasztói társadalom egészét. Ezzel magyarázható néhány szélsőséges eset, például mikor Prágában és más városokban tüntetők gyorséttermeket támadtak meg és vertek szét.
• Nagy-Britanniában az eddigi leghosszabb polgári eljárást (ún. McLibel-per 1994-1997) folytatták le két környezetvédelmi önkéntes ellen, érdeksértő szórólapjuk miatt. Bár nyert a gyorsétterem hálózat, több hiányosságára is rámutatott az eljárás.
• Filmet készítettek Super Size Me címmel a McDonald’s üzletpolitikája káros következményeinek demonstrálására.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hivatalos honlap magyarul
• Hivatalos honlap angolul
• Big Mac és Hot Spots
• McDonald's Official Collector