MER-A Spirit
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| MER-A Spirit | |
|---|---|
 |
|
| Adatok | |
| Ország: |  Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség | NASA |
| Küldetés típus | rover |
| Célégitest: | Mars |
| Küldetés | |
| Indítás | 2003. június 10. |
| Megérkezés | 2004. január 4. |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 185 kg |
| Pálya | |
A Spirit (MER-A) az amerikai Mars Exploration Rover program első robotja, amelyet a NASA 2003-ban küldött a Marsra, a Guszev-kráter belsejébe. A program másik marsjárója az Opportunity (MER-B). A két robot tudományos célja a Mars geológiai vizsgálata volt.
[szerkesztés] Küldetés
A Spirit 7 hónapos, több mint 400 millió kilométeres utazás után 2004. január 4-én épségben leszállt a Marsra, a Guszev-kráterbe. A kaliforniai Pasadenában levő irányítóközpontban előbb csak azt közölték, hogy az űreszköz bíztosan talajt fogott, majd néhány preccel később maga a szonda is jelezte: sikeresen Marsot ért, és az önjáró rover bevethető állapotban vészelte át a manővert. A leszállási folyamat követésére bevetették a vörös bolygó körül keringő Mars Global Surveyor marsi műholdat és a kaliforniai Stanford Egyetem óriás rádióteleszkópját is.
Maga a leszállási művelet 6 percig tartott azt követően, hogy a szonda 130 kilométeres magasságban óránként 19200 kilométeres sebességgel belépett a Mars légkörébe. Két perccel a talajtérés előtt kinyitotta a fékezőernyőjét, majd 20 másodperccel később ledobta magáról a már feleslegessé vált hővédő pajzsát, amely a túlhevüléstől védte meg a légkörbe történt belépés után. Hat másodperccel a felszínre érés előtt felfúvódtak a szonda légzsákjai, begyújtotta a helyzetének stabilizálására szolgáló rakétákat, majd 15 méteres magasságban csupán már csak a puha talajfogást szolgáló légzsákok maradtak rajta, és innentől kezdve szabadesésben tette meg útja utolsó szakaszát. Miután a felszínre ért, még egy kilométer hosszan pattogott, majd megállapodott a Guszev-kráterben kijelölt leszállókörzet területén.
Ezzel hat és fél év elteltével ismét ember alkotta szerkezet érkezett meg épségben a Marsra: 1997. július 4-én a Mars Pathfinder amerikai szonda a mostanihoz hasonló leszállást hajtott végre az égitest felszínén.
Később a Spirit másfél méteres teleszkópikus póznákon elhelyezett kameráival a környezetét 360°-ban ábrázoló felvételt készített. A NASA tudósai az elkövetkező napokban tesztelték a Spirit műszereit.
2004. január 23-án sikerült újra kapcsolatot teremteni a Spirittel, miután előzőleg több mint 24 órán át nem küldött adatokat a vörös bolygóról, és a földi irányítóközpont tudósai már komoly üzemzavarról beszéltek. A Deep Space Network nevű hálózat egyik Madrid melletti antennájának sikerült vennie pénteken a robot által küldött adatokat közép-európai idő szerint 12 óra 34 perctől 10 percen át, közölte a NASA. Az adatátvitel sebessége másodpercenként 10 bit volt, ami nagyon gyenge teljesítménynek számít. A NASA mérnökei a következő órákban utasítások sokaságát küldték el a Spiritnek, arra ösztönözve a szerkezetet, hogy küldjön adatokat saját állapotáról, amiből meg lehet állapítani a hiba okát. Az üzemzavart a robot fő számítógépének a memóriája okozta, amely megtelt felesleges adatokkal. Január 30-án újra fehér-fekete képek érkeztek. A robot még mindig ugyanabban a helyzetben volt, mint mikor először megszakadt vele a kapcsolat.
2004. március 7-én a Spirit marsjáró panorámakamerája egy, a vörös bolygó égboltját átszelő hullócsillagot kapott lencsevégre, amely elméletileg a Wiesman-Skiff nevű üstökös egy parányi darabja lehet [1].
Based on work by