Mezei pacsirta
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Alauda arvensis Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
A mezei pacsirta (Alauda arvensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
Európa és Ázsia jelentős részén, továbbá Észak-Afrikában költ. Az erdőségek és a vízi élőhelyek kivételével úgyszólván mindenütt előfordul.
[szerkesztés] Megjelenés
Hossza 22 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 30 centiméter, testtömege 26-50 gramm. A tojó kisebb, mint a hím.
[szerkesztés] Életmód
Tápláléka sokféle rovarból, rovarlárvából áll, fiókáinak főleg hernyókat hord. Szeptember táján csapatokba verődik, és november elején kezd vonulni. A csapatok létszáma 150-200 ezer is lehet, a mezei pacsirtákhoz más énekesmadarak csatlakoznak.
[szerkesztés] Szaporodás
A fészek kialakításában nagy szerepe van a domborzatnak: gödröcskékben, talajrepedésekben, állatnyomban, trágyadombok mellett építhet fészket, amelyet olykor zivatar utáni elöntés fenyeget. A gödröt kikaparja és szárakkal, fűvel béleli. A első fészekalja 4-5 tojásból, a második 3-4 tojásból áll. Csak a tojó kotlik. A költési idő 12-13 nap, a fiókákat minkét szülő eteti. A fiókák háromhetes korukra tanulnak meg repülni.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás
Rendszeres fészkelő. Dél-Európában telel át, de néha, enyhébb teleken kisebb csoportok itt maradnak. A magyarországi állományt 300.000-800.000 közé teszik.
[szerkesztés] Forrás
Magyarország fészkelő madarai; Szerk: Haraszty László; Natura ISBN 9632330994
Based on work by