Mont-Saint-Michel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Mont-Saint-Michel

A La Manche árapálysíkságából kiemelkedő Mont-Saint-Michel apálykor

Adatok

Ország

Franciaország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1979

Mont-Saint-Michel a Couesnon folyócska torkolatában a La Manche csatorna árapálysíkságából kiemelkedő gránit szikla alkotta sziget, pontosan 1 km-re Franciaország normandiai partjaitól. Földrajzi koordinátái: é. sz. 48°38′ ny. h. 1°31′.

A sziget és a rajta található Bencés apátság a 1979-ben elsök között került fel a UNESCO Világörökségi listájára.

[szerkesztés] Árapálysziget

Mont-Saint-Michel szigete egy jellegzetes árapálysziget. Apálykor a sziget szárazlábbal megközelithető dagálykor azonban valódi szigetté válik. Ennek következtében Mont-Saint-Michel szigetén épült kolostor misztikus jelentőséggel bírt. 1879-ben épült fel a szigetet a szárazfölddel összekötő gát és ezzel megszünt szigetnek lenni.

2006. június 15-én Dominique de Villepin francia miniszterelnök bejelentett egy 150 millió eurós projektet, amely projekt megvalósulását követően Mont-Saint-Michel ismét árapályszigetté válik

[szerkesztés] Története

A legendák szerint 708-ban megjelent Avranches püspökének Szent Aubert-nek Szent Mihály arkangyal és megparancsolta, hogy a tengerből kiemelkedő sziklán kolostort építsen. Miután St. Aubert püspök először nem tett eleget az utasításnak az arkangyal lyukat égetett ujjával a püspök kalapján. A Mont-Saint-Michel szigetén a kolostor első templomának felszentelésére 708. október 16-án került sor.

Mont-Saint-Michel szigete 933-től, amikor a normannok elfoglalták a Cotentin félszigetet, stratégiai jelentőséget kapott, és az ezt követő évszázadokban a kolostor építését a normann építészet stílusjegyei határozzák meg.

A Nagy francia forradalom idején a bencés kolostort bezárták, és börtönné alakították át. A kolostor épületében a börtön (elsősorban politikai elítéltek börtöne) 1863-ig működött. De a francia kulturális élet vezető egyéniségei közöttük például Victor Hugo már 1836-ban kampányt indítottak a sziget és a kolostor műemlékké nyilvánításáért. A mozgalom 1874-ben érte el célját ekkor a szigetet Franciaország történelmi műemlékévé nyilvánitották. A UNESCO Világörökség listájára az elsők között vették fel 1979-ben.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Mont-Saint-Michel témájú médiaállományokat.

Franciaország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	kulturális:	A chartres-i katedrális \| A Vézère-völgyi festett barlangok \| Mont-Saint-Michel \| A versailles-i kastély \| Vézelay, Szent Magdolna apátsági templom \| Amiens-i katedrális \| Fontenayi cisztercita apátság \| Fontainebleau \| Arles római kori és román stílusú műemlékei \| Orange amfiteátruma és diadalíve \| Arc-et-Senans királyi sólepárlója \| Place Stanislas, Place de la Carrière és Place d'Alliance Nancyban \| Saint-Savin sur Gartempe temploma \| Pont du Gard \| Strasbourg, Grand Ile \| Párizs, a Szajna partja \| A Notre-Dame-katedrális, Saint Remi egykori kolostora és Palais du Tau, Reims \| Bourges katedrálisa \| Avignon \| Canal du Midi \| Carcassonne \| Lyon történelmi óvárosa \| Saint-Emilion törvényszéke \| A Loire völgye \| Provins, középkori kereskedőváros \| Le Havre\| Belgium és Franciaország középkori harangtornyai (Belgiummal közös) \| A Szent Jakab-út franciaországi szakasza
	természeti:	Girolata-fok, Porto-fok, Scandola Nemzeti Rezervátum és a Piana Calanques Korzikán
	kulturális/természeti:	Pireneusok – Mont Perdu (Spanyolországgal közös)