Nagydorog

Tolna megye északi felén, Pakstól 20 kilométer távolságra fekszik nyugati irányban, Cecétől pedig délre 18 kilométerre. Áthalad rajta a Szekszárdot Székesfehérvárral összekötő 63-as út. A Sárbogárd-Szekszárd vasúti szárnyvonal is keresztezi.

[szerkesztés] Története

A település első írásos említése 1397-ből származik. Zsigmond király ekkor adta a Kanizsai családnak a simontornyai várat és a hozzátartozó birtokokat, melyek közt Dorog is megtalálható. Később, a XV. század folyamán a falu a Garay család tulajdona lett, majd a török időkben többször cserélt gazdát. Ez idő alatt rövid ideig el is néptelenedett.

A XVI. század közepétől erős református közösség szerveződött Sztárai Mihály kezdeményezésére.

Mária Terézia ualkodása alatt iskola épült Györkönyben. 1777-től a Széchényi család tulajdonába került a település. A család kastélyt, víztornyot, malmot, villanytelepet, szeszgyárat épített.

1883-ban épült meg a vasútvonal, mely bekapcsolta a községet a vasúti közlekedésbe.

Benedek Mihály református püspök, prédikátor (Nagydorog, 1748 – Debrecen, 1821. ápr. 23.)

[szerkesztés] Nevezetességei

Falumúzeum
Kalap és Sipkamúzeum

Stockinger Artúr 20 évig volt Nagydorog plébánosa. Szenvedélyes sapka és kalapgyüjtő volt. Az ő hagyatéka a több mint száz darabból álló gyüjtemény a világ számos országából. Nemcsak gyűjtötte ezeket a kalapokat, de alkalomadtán hordta is azokat.