Szekszárd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.35597° k. h. 18.70382°

Szekszárd


	Szekszárd címere

Rang

mszékh., m.jog

Terület

96,27 km²

Népesség

Összesen: 34 656 fő (2005)
Népsűrűség: 359,98 fő/km²

Irányítószám

7100

Körzethívószám

Térkép
é. sz. 46.35597° k. h. 18.70382°

Település
Mo. térképén

Szekszárd megyei jogú város, Tolna megye székhelye. Népességét tekintve az ország legkisebb megyeszékhelye, területét tekintve Tatabánya után a második legkisebb.

[szerkesztés] Fekvése

A Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál, melyeket összeköt a várostól északra fekvő 2003-ban átadott Szent László híd.

[szerkesztés] Története

Szekszárdot 1015-ben említik először. Neve egyes feltevések szerint I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár, 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak.) 1061-ben ő alapította a bencés apátságot, itt is temették el.

Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.

A török időkben Szekszárd sokat szenvedett kolostora elpusztult, de újjáépítették és a város is újra benépesült. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.

A 18. században fontos változások történtek, Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, és címert is kapott a város. 1794-ben egy nagy tűzvész veti vissza kis időre a fejlődést, ami a 19. századra újra megindul. Ekkor épülnek fel nagy középületei, a városháza, a megyeháza, több templom. Kórház is épült. Ekkor már 14 000-en lakják a várost. 1905-ben rendezett tanácsú város lett.