Nemesócsa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nemesócsa (szlovákul Zemianska Olča): falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Területe 27,9 km², 2001-ben 2627 lakosából 2358 magyar és 234 szlovák volt.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Gazdaság 3 Története 4 Látnivalók 5 Testvértelepülés 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Komáromtól 20 km-re északnyugatra, Nagymegyertől 9 km-re délkeletre fekszik. Határában húzódik a Komáromi-főcsatorna. A falutól 1 km-re halad el a Pozsony-Komárom közti 63-as főút, vasútállomás a Komárom-Pozsony vonalon.

[szerkesztés] Gazdaság

A mezőgazdasági szövetkezet (1995 óta Megart Rt. néven) ma is működik, 2006-ban 1540 hektáron gazdálkodott. A falu Tany felé eső végén fűrésztelep és parkettagyár működik, a régi hengermalom ma is üzemel.

[szerkesztés] Története

1264-ben Oucha néven említik először. Az oklevél szerint királyi udvarnokok faluja volt. A falu több kisebb településből, majorból alakult ki. Legrégebbi része Pusztaócsa, ahol honfoglaláskori sírokra bukkantak. A község a középkorban a pannonhalmi apátság birtoka volt, majd később több nemesi család élt itt, innen a -nemes előtag a falu nevében. A község határában levő dűlőnevek, Pusztalögér (1297), vagy a Faluhely-dűlő nevében az egykori Samud (1298) elpusztult település nevét őrzik. 1849 augusztusában a visszavonuló forradalmi hadsereg rövid ideig itt táborozott. 1894-ben egy hatalmas tűzvészben majdnem az egész falu elpusztult. A földműveléssel, állattenyésztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkozó faluban a 19. században szeszgyár, tejüzem, téglagyár és kavicsbánya is működött. 1910-ben 1782, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1918-ig Komárom vármegye Csallóközi járásának székhelye volt.

[szerkesztés] Látnivalók

• Református temploma a 18. században épült későbarokk stílusban, 1924-ben belsejét átalakították és tornyát helyreállították. A templomban egy brassói ötvös munkáját, a korábban a komáromfüssi templomban levő 1527-ben készült aranykelyhet őriznek.
• A parókia épülete klasszicista stílusban épült a 19. század elején. Fal köti össze a templommal.
• A falunak római katolikus kápolnája is van, melynek berendezése 20. századi. Eredetileg iskolának épült a 19. században.
• A temetőben egy másik kápolna eredetileg romantikus stílusban épült a Galambos-család sírkápolnájának a 19. század második felében.
• A 19. századból fennmaradt néhány nádfedeles vályogház.
• A régi nemesi kúriák közül az egykori Holczer-ház (ma: nyugdíjasklub) a legértékesebb. A park egy része is fennmaradt.
• A kistanyi erdő az egykori Duna-menti őserdő maradványa. A falu keleti részén egy védelmet élvező évszázados tölgyfa is található.
• A ma is működő hengermalmot 1910-benépíttette Holczer Adolf, az 1930-as tűzvész után átalakították.

[szerkesztés] Testvértelepülés

• Tápiószentmárton

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Varga Imre: Szülőföldem, Csallóköz, Európa, Budapest, 1989, 340 p.

A Komáromi járás települései

Járási székhely: Komárom (Komárno) Bajcs (Bajč) · Bátorkeszi (Bátorove Kosihy) · Bogya (Bodza) · Bogyarét (Bodzianske Lúky) · Búcs (Búč) · Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) · Csicsó (Číčov) · Dunamocs (Moča) · Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom) · Ekel (Okoličná na Ostrove) · Gellér (Holiare) · Gúta (Kolárovo) · Hetény (Chotín) · Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) · Imely (Imeľ) · Izsa (Iža) · Karva (Kravany nad Dunajom) · Keszegfalva (Kameničná) · Kolozsnéma (Klížska Nemá) · Komáromfüss (Trávnik) · Komáromszentpéter (Svätý Peter) · Lakszakállas (Sokolce) · Marcelháza (Marcelová) · Martos (Martovce) · Madar (Modrany) · Megyercs (Čalovec) · Nagykeszi (Veľké Kosihy) · Naszvad (Nesvady) · Nemesócsa (Zemianska Olča) · Ógyalla (Hurbanovo) · Pat (Patince) · Perbete (Pribeta) · Szilas (Brestovec) · Szilasháza (Šrobárová) · Tany (Tôň) · Újgyalla (Dulovce) · Újpuszta (Mudroňovo) · Virt (Virt) · Vágfüzes (Vrbová nad Váhom) · Zsemlékes (Lipové)